utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Felfedezés

Győr-Moson-Sopron megye bemutatása

Bővebben a helyről

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Mártózzunk meg a pezsgő rendezvények, fesztiválok - szombathelyi Savaria Karnevál, Sárvári Folklórtalálkozó, Soproni Ünnepi Hetek, Győri Barokk, Őrségi Tökfesztivál - forgatagában!

Kóstoljuk meg a régió jellegzetes ételeit - dödöllét, babstercet, tökös-mákos rétest - és a kitűnő soproni, zalai vagy somlói borokat!

Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.

Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él.

A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya, és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.

A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.

68 találat · 121 város a tájegységben

Városok: Abda, Acsalag, Ágfalva, Árpás, Ásványráró, Babót, Bágyogszovát, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Balf, Bezenye, Bodonhely, Bokros, Bősárkány, Cirák, Csikvánd, Csorna, Darnózseli, Dénesfa, Doborgazsziget, Dunakiliti , Dunaremete, Dunaszeg, Dunasziget, Écs, Edve, Egyházasfalu, Enese, Farád, Feketeerdő, Felpéc, Fenyőfő, Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gönyű, Gyarmat, Gyirmót, Győr, Győrladamér, Gyóró, Győrszemere, Győrszentiván, Győrújbarát, Győrzámoly, Halászi, Harka, Hédervár, Hegyeshalom, Hegykő, Hidegség, Hövej, Jánossomorja, Jobaháza, Kajárpéc, Kapuvár, Kimle, Kisbabot, Kisbodak, Kisfalud, Kóny, Kópháza, Kunsziget, Lébény, Levél, Lipót, Maglóca, Máriakálnok, Markotabödöge, Mecsér, Ménfőcsanak, Mihályi, Mórichida, Mosonmagyaróvár, Nagybajcs, Nagycenk, Nagylózs, Nagyszentjános, Nyúl, Öntésmajor, Osli, Öttevény, Pannonhalma, Pér, Pereszteg, Petőháza, Rábacsécsény, Rábakecöl, Rábaszentandrás, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rajka, Ravazd, Röjtökmuzsaj, Románd, Sarród, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Sopron, Sopron - Balf, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szany, Szerecseny, Szilsárkány, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Tét, Töltéstava, Vág, Vámosszabadi, Veszprémvarsány, Vinye, Vitnyéd, Völcsej, Zsira

68 találat

Bányászati Emlékmúzeum

Bányászati Emlékmúzeum

Sopron

Soproni hegység nyugati nyúlványa, a Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Az első osztályú szén kitermelése emberfeletti küzdelmet kívánt, mert ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A legenda szerint 1753-ban egy bánfalvi pásztor csodát látott, égő köveket. Rieder János György szögkovács már nem ijedt meg a látomástól. Ismerte a szenet és annak használatát. Hazavitte és műhelyében felhasználta azt. Ekkor fedezték fel Brennbergben a szén létezését. Többszöri fellendülés, kudarc, újrakezdés, leállás, gyakori bérlőváltozás után 1789-ben Schneider Vencel vállalkozásával végérvényesen megindult a folyamatos szénbányászat. Az idők folyamán a tulajdonjogok, bérlők, vállalkozók gyakran változtak, de a bányászat színvonalasan és szakszerűen folyt és a bánya állandóan terjeszkedett. A termelés növekedésével törvényszerűen nőtt a munkások létszáma. Fizetésük megfelelt a kor munkáskereseti átlagának, a bánya pedig munkáslakásokat biztosított számukra, melyek megfeleltek a kor szociális színvonalának. A bányászok öntudata, közösségi élete önsegélyező szervezete mindig magas fokon állt. 1952-ben gazdaságtalanságra hivatkozva leszerelték a föld alatt Ausztriába áthúzódó bányát. Múzeumunkat az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendeztük be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.

Múzeum
Felpéci Tájház

Felpéci Tájház

Felpéc

A Tájház története A műemléképületben kialakított tájházban nemcsak a kiállított tárgyak alkotják a kiállítást, hanem maga az épület is a múzeum szerves részének tekinthető. Felpécen, a Táncsics utca 18. számú házban élt néhai Hideg Sándor feleségével, néhai Babos Lídiával. Sándor bácsi 1968-tól egyedül maradt, majd Sándor bácsi 1993. novemberében meghalt. A család szerette volna megtartani a házat, hogy az ősök emlékét őrizzék, és ott múzeumot hozzanak létre. A ház valódi tulajdonosának megkeresése évekig tartott. Volt haszonbérleti szerződés a községi polgármesteri hivatallal, végső megoldás mégis akkor jött, amikor az örökös, Hideg Szabolcs, és Hideg Éva felajánlották az alapítványnak a házat. Az Alapítvány szívesen elfogadta. Azóta a felújítás, bővítés, állagmegóvás a legkeresettebb szavaink a tájházban. Több évig tartó felújítási procedúra a tájház létrehozását eredményezte. Mivel a felújítási terv elkészítésével egyidejűleg elkészült a bővítési terv is, két évvel a felújítási folyamat után már az új épület, a kézműves műhely is épülhetett. Több funkciót is kapott az elkészült épület. Van itt Baba-mama klub, kézműves foglalkozások, honismereti szakkör, de további lehetőségeknek is kihasználható.<br> Paraszti porta, a 20. század első felének megfelelő enteriőrrel. Új épületrésszel bővült., ahol foglalkozások tartására van lehetőség. Kisebb alkotói csoportoknak, csapatépítő tréningeknek is kiváló hely.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból