Bősárkány bemutatása

A falu a Hanság déli peremén, egy dombvonulat csücskén települt. A Hanság vizei egykor körülölelték ezeket a dombokat.

A község neve 1222-ben tűnik fel először írásban, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben, "villa Sarkan" néven. Az akkori idők szegény halásznépessége még földműveléssel nem foglalkozott. A középkorban meglehetősen kalandos volt a község sorsa: királyi, majd szerzetesi birtok, majd a Kanizsay, végül pedig a Nádasdy család birtokába kerül. A török két alkalommal felégeti; az 1600-as évek elején mindössze 5 családot regisztráltak az összeírások.

A Rákóczi-szabadságharc során ismét elpusztul a falu: a Rábaközben garázdálkodó labancok felégetik több településsel együtt.

Újabb fordulópontot az 1848/49-es szabadságharc hozza Bősárkány életébe. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrákok dühét is elszenvedte: a csornai csatából menekülő osztrákok itt vonultak keresztül és a szabadcsapatok ellenséges magatartásán feldühödött Schlick tábornok bosszúból felgyújtatta a falut.

A századfordulón végre pozitív fordulat következett: megújul a gyékényező háziipar, új formák terjednek el. Ez a megújulás a bősárkányi gyékényezést híressé tette. A faluból a 86-os számú főúton Jánossomorja fele haladva érhetjük el a Nyirkai Hanyt. A Fertő-Hanság Nemzeti Park élőhely-rekonstrukciót hajtott végre itt: a Rábca mellett lévő területet újra elárasztotta és őshonos növényekkel betelepítette. A terület az egykori Hanság forma- és élővilágát mutatja be.

Az elárasztott terület mellett található egy kialakítása alatt álló üdülőterület: horgásztó és fürdőhely várja az érdeklődőket. A horgásztó partján faházak sorjáznak, valamint vendéglátóhely is kialakításra került.