Halászi bemutatása

Halászi a Duna-ágak közötti kimagasló földön letelepült halászbokrokból alakult halászfaluvá, feltehetőleg a Xiii. században. Lakói a király udvar halszállítói voltak, 1557-ig királyi zálogbirtok volt, majd az óvári várhoz tartozóan a Habsburgok lettek az urai. Első okleveles említései a Xiv. századból valók.
Halászi a Xvi. Sz. elejére mezővárossá fejlődött. Ekkor adományozták a zöld viaszú pecsét használati jogát is, ami különös kegy jele volt. 1529 után elterjedt a református vallás. 1616-ban Samarjai Máté Jánost választották lelkésznek, 1622-től 1652-ig, haláláig volt a Duna-melléki Egyházkerület püspöke, így Halászi püspöki székhely volt ekkor. 1777-ben szentelik fel az új barokk stílusú templomot, melyet Mária Krisztina főhercegnő építtetett. A templom védőszentje Szt. Márton, freskóit Maulbertsch-tanítványok festették. Szent Márton a falu védőszentje is, a búcsút az ő napján tartják a településen. Két népi parasztbarokk ház épült a templom közvetlen szomszédságában. A parasztbarokk jellemző motívumai a vakolt vagy festett oromzat, melyen látható az évszám és a tulajdonos monogramja, esetleg stilizált virágmotívumok is. Kis falfülkét is láthatunk a ház főoldalán, ahol szenteknek szoktak szobrot állítani, szimbolizálva vele nézeteiket és vallási hovatartozásukat.
A község 1992-ben egy ritka katasztrófát élt át, hídja baleset következtében leszakadt.
A község lakossága napjainkban folyamatosan gyarapszik. A település vonzereje a nyugodt környezet, a Mosoni-Duna közelsége.
Évi rendszeres rendezvények: Bábfesztivál, Szigetközi Hal és Vadfőzőverseny és Falunap, Szigetköz Lovastalálkozó, Bertóké Napok, Márton-napi búcsú, Adventi hangverseny.

Egyesületek: Hagyományőrző, Vegyes kar, Tűzoltó, Lovasbandérium, Galambász, Németjuhász kutyaklub, Vöröskereszt, Sportegyesület.