Hédervár bemutatása

A település eredete  a bronzkorig vezethető vissza.  Hédervár nevét az 1140. körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült Héder lovagról kapta. (Héder vára Hédervár) Héder leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket nemzetünk történelemkönyvébe.

1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezőváros. Az itt élő ember élete örökös küzdelem volt. Küzdelem az elemekkel: a tűzzel, a vízzel, mely évente többször is belátogatott, de pusztított a tatár, a török, Ottokár cseh király, Albert főherceg és Napóleon csapatai, a pestis, tífusz járványok. Így a település többször is szinte teljesen elnéptelenedett.

A természet kínálta életfeltételek mindig megújulást hoztak. Ennyi pusztítás, pusztulás után is a múltat gazdag természeti, írásos emlékek, valamint néprajzi gyűjtés bizonyítja. A grófi kastély, a Boldogasszony kápolna, a Szent Mihály templom, a hédervári Kont Istvánról, a kővé vált kenyerekről szóló legendák, a Parázsszeg tér századokat idéznek.

A gondozott park közepén álló Boldodasszony kápolna, az egykori plébániatemplom  először 1643-ban kerül elő. A láthatóan XVII. századinál korábbi épület műemlékei kutatását 1989-ben végezték el. Ennek alapján állítható, hogy az egyhajós, egyenes szentélyzáródású.  Előtte található a Héderváryak címere és az Árpád-fa.

A grófi kastély jelenleg kastélyszállodaként működik. Parkjában kellemes sétát tehetünk.

 A község Győrtől 20, Mosonmagyaróvártól 18 kilométerre fekszik.