Dunaszeg bemutatása

Története és mai életeA terület régebbi korokban is lakott volt. A hagyomány szerint a falu lakossága Huba vezér törzséből származik, első letelepedője egy Pata nevű személy volt, aki a mai Pataháza utca környékén épített kunyhót. A falu mai területén volt a középkorban elpusztult Csanád – emlékét a „Csinád” dűlő őrzi. Dunaszeg nevét 1418-ban említ ik először a Héderváry-család birtokaként; majd száz év alatt 12 oklevélben is előfordul: „Dunazegh”, Dwnazegh”, „Dunazeg”, „Dwnasegh” alakokban. 1521-ben a Bakics-családé; az ezt követő időkben viszont többször is gazdát cserél. 1612-ben a „dunazöghi” nemesek Győr vármegye közgyűlésén panaszt emelnek Forgách érsek tizedszedése ellen, 1637-ben pedig Héderváry Istvánnak tagadják meg nyíltan a tizedet! 1658-ban mindössze 3 egész, 16 fél 4 fertályhelyes jobbágytelket írnak össze Dunaszegen, melynek birtokosai ekkor a Héderváry, a Pázmány és a Tarnovszky családok. A 17. század végén a gr. Viczay-családra száll a falu; tőlük örökli és birtokolja a gr. Khuen-Héderváry család egészen 1945-ig.
Az első világháború 24 áldozatot követelt a közösségtől: közülük 17 a harctéren esett el, 7 pedig otthon halt bele sérüléseibe. A községben Önkéntes Tűzoltó, illetve Levente Egyesület, valamint Hangya Szövetkezet működik. Az iparosok száma másfél tucatnyi. 1938-as adatok szerint Dunaszegen, valamint a hozzá tartozó Gyulamajorban 1220 fő él.
A feljegyzések szerint 1791-ben már volt iskola a faluban. 1844-ben újat építettek, mely 1872-ben leégett; az ekkor épített egy teremhez 1896-ban épült meg a második. 1929-ben Búza Gáspár és Baranyay Lajos tanítók 2 teremben 6 osztály 138 tanulóját oktatták.
A második világháborúban 39 dunaszegi személy vesztette életét – köztük polgári áldozatok. 1954-ben az árvíz a falu jelentős részét elpusztította; az újjáépítés a településszerkezetet jelentősen módosította: a párhuzamos, egyenes vonalvezetésű utcák mentén kialakított, szabályos téglalap alakú telkek szervezett házhelyosztás eredményei.
A falu 1925-ig a győrzámolyi körjegyzőség része volt; akkor Dunaszegen körjegyzőség alakult, ahová Dunaszentpál is tartozott. 1950-ben a községben önálló tanács alakult. 1968-1990 között Dunaszeg, Dunaszentpál és Győrladamér egységes tanácsi közigazgatás alá került, 1990 óta mindhárom községben önálló polgármesteri hivatal működik. Dunaszeget 1946-ban villamosították. Önálló postahivatala 1946, művelődési otthona 1962 óta működik. Az első termelőszövetkezet 1952-ben alakult, melyet feloszlattak, majd 1959-ben újjászerveztek. 1969-től Dunaszentpállal, 1970-től Győrladamérral is egyesülve működött. Az önálló Szigetközi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1993-ban kezdte meg működését. A lakosság túlnyomó része – főként Győrbe ingázva – az iparban dolgozik. Helyben a 60 főt foglalkoztató szövetkezet mellett szövöde, varroda, valamint műanyag- ill. fafeldolgozóüzem ad munkát. A település közüzemi vízhálózata, a szennyvízcsatorna-hálózata kiépült. Dunaszeg 1991-ben 400 vonalas telefonalközpontot kapott, amely a környező falvak ellátását is segíti. 1996 végén a faluban 330 előfizető rendelkezett távbeszélő fővonallal. A községben háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői, valamint állatorvosi és házigondozói ellátás biztosított. Az önkormányzat gondoskodik az idősek szervezett étkeztetéséről. Korszerű, új épületben található a gyógyszertár. A faluban 4 élelmiszerbolt, 3 vendéglátóhely – közülük egy melegkonyhás –, 1 Tüzép-telep és 2 gázcseretelep üzemel.
1990-től működik a Dunaszegi Községfejlesztő Egyesület. Az egyesület üzemelteti a helyi kábeltelevíziót, ezen belül működik a „Falutévé”, melynek szerkesztője Nagy Attila. Az önkormányzat újságja, a „Tallózó” negyedévente jelenik meg Babos Attila polgármester szerkesztésében. A község külterületén két mezőgazdasági major található: egy kisebb a Bolgányi út mentén, valamint Gyulamajor, a szigetközi út két oldalán. Ez utóbbi 18 házában 50 fő él. Gyulamajorban működik a termelőszövetkezet karbantartó és javítóműhelye, gabonaszárítója, illetve a műanyag- és a fafeldolgozó üzem.
A dunaszegi rk. egyházközség Ii. József koráig Győrzámoly, azután Dunaszentpál leányegyházaként működött; csak 1926-ban lett önálló plébánia. Dunaszeg régi templomát 1658-ban teljesen elpusztultként említik; ma álló „új” templomát 1720-ban a gróf Viczay-család építtette. A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt, 129 m2 alapterületű templom műemlék jellegű. A 18. századi barokk főoltár figyelmet érdemel. A templom külső falán találhatók a két világháború áldozatainak emléktáblái. A falu másik látnivalója az ún. homokgödri „kis kép”, mely a község négy védőszentjének – Flórián, Vendel, Borbála és a Havas Boldogasszony – emlékoszlopa.
Nevének eredete„Fekszik a Holt Dunához közel e nagy folyó víznek szeglet forma fordulásánál, mely miatt Dunaszegnek nevezik.”
LátnivalókMorotva tó
Római katolikus templom (műemlék jellegű)
Falumúzeum
Millenniumi Emlékpark
Stabilmotor gyűjtemény