Lipót bemutatása

A községet 1216-ban említik először egy oklevélben. Nevét a falu egy Lipold nevű mosoni polgártól kapta. Ő a település egykori birtokosa volt, 1264-ben Iv. Béla adományozta neki a területet. Az 1241-es tatárjárás során a lakosok a Duna szigeteire húzódtak, életüket megmentetve. 1377-ben pl.: Lypolthfalva néven a Héderváry család birtokaként nevezik meg.1521 után több faluval együtt a Bakicsok kezébe került, majd 1542-ben Héderváry István visszakapta birtokait Lipóttal együtt. Lakossága a földesurak vallását követve protestáns lett, majd az 1630-as években rekatolizált.

A kurucok szabadságharca alatt a dunai szigetvilág jó búvóhelyévé vált a kuruc csapatoknak. A betörő labancokat Vak Bottyán kergette ki, kinek nevét a Duna ágakhoz fűződő mondákban őrizte meg a nép. 1809-ben a franciák átvonulása és árvíz is sújtotta a falu lakosságát.

Az 1848-49-es szabadságharcban Szigetköz népe lelkesen csatlakozott Kossuth seregéhez. Lipótról is számos önkéntes vett részt a schwechati és abdai ütközetben. A falu 1884-ben több községgel együtt Moson vármegyéhez került.

Az elmúlt évszázadokban Lipót híres halászfaluként ismerték. A szigetközi vizásokkal együtt a Lipótiaknak is külön standjuk volt a bécsi és pozsonyi halpiacokon. Ősi szerszámokkal, halászbokrokba tömörülve dolgoztak a Lipóti halászok.
Másik híres foglalkozás az aranymosás volt. Az óvári harmincad vám adatai szerint 1831-ben 39 aranyász élt Lipóton.
Ismertek voltak a falu vízimalmai (6db) és sokan keresték a kenyerüket révészkedéssel, hajóvontatással, hajózással.

A falu életére az 1885-ben megkezdett Duna szabályozás nagy hatást gyakorolt. A lakosság jelentős része foglalkoztatásának megváltoztatására kényszerült: a régi mesterségekkel felhagyva, földműveléssel kezdett foglalkozni.

Az 1954. évi újabb, nagy szigetközi árvíz Lipótot sem kímélte. A történelme során így sokadszor kellett újjáépíteni. Jelentős változást, fordulópontot hozott a falu életében 1968-ban, az egykori Petőfi Termelőszövetkezet által fúratott termálkút. A feltörő jó minőségű és magas hőmérsékletű termálvíz, párosulva a község jó természeti adottságaival, lehetővé tette a fejlődés elindítását.

Érdemes megnézni a Lipótot Darnózselivel összekötő gesztenyefasort, melynek hossza 2800 m.

Kijelölt túraútvonalak, pontos látnivaló térképek, figyelmes és ötletes pihenők várják a barangolni vágyókat. Túravezetők segíthetik kikapcsolódásukat.

Lipót a Dunántúl É-Ny-i részén, a Szigetköz szívében fekvő település.Önálló község Győr-Moson-Sopron megyében a Nagy-Duna közelében. Mosonmagyaróvártól keletre 18 km, Győrtől nyugatra 28 km távolságra fekszik. Az osztrák határtól 30 km-re, a szlovák határtól 36 km -re.Megközelíthető az M1-es autópályáról.