Fertőszéplak bemutatása

Fertőszéplak a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványának találkozási helyén található. Szomszéd települései: (az egykori Eszterháza) , Fertőszentmiklós és Hegykő. A falutól északra a Fertő-tó csodaálatos vize csillog. A rómaiak Pannónia meghódítása révén e területet is birtokolták: Plinius római író e vidéket Deserta Boiorum-nak nevezte. A plébánia épületének keleti falába illesztett sírkő igazolta a rómaiak ittlétét.

A magyarság megjelenéséről, a honfoglalásról nincsenek konkrét történelmi adataink, a régi tudás alapján Harka törzse élt a környéken. Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából előkerült Árpád kori nyílhegyek, melyeket a soproni múzeumban láthatunk. Az első oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett, amelyben Osl Miklós birtokrészeit öt részre osztják. .

A falu sokszor cserélt gazdát. Legrégibb birtokosa az Osl nemzetség volt. A Xiii-Xiv. században földesúri vámszedőhelyként működött. Nevezetes birtokosai a Nádasdyak voltak. A falu egyik gazdája volt Nádasdy Ferenc is, akit 1671-ben, mint a Wesselényi-összeesküvés résztvevőjét kivégeztek.

1682-vel Széplak történetében új fejezet kezdődik,mivel Széplak a Széchényiek birtoka lett. A család anyagi alapjainak biztosításában Széchényi György esztergomi érsekjátszott vezető szerepet. 1643-ban csanádi püspök, később győri, pécsi, kalocsai püspökké is kinevezik, majd 1685-tol esztergomi érsek. Számos jezsuita kollégiumot, apáca és szerzetes kolostort, iskolát, papneveldét alapított.

1848-ban a település Kossuth mellé áll, Jaksics György vezetésével a nemzetőrség is megalakul a faluban.

Megtekintésre méltó katolikus temploma, a mellette lévő Kálvária, Széchenyi Ferenc szülőháza, a vasúti Lámpamúzeum, valamint a környék életmódját bemutató Tájház.