utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Felfedezés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bemutatása

Bővebben a helyről

Természetföldrajzi szempontból két tájra, a Felső-Tisza-vidékre és a Nyírségre tagolható. A megye legjelentősebb folyója a Tisza, mely Tiszabecsnél érkezik a megyébe, s egyben az országba.

A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé fordul kétszáz kilométeres útjára. Valamikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ütőere volt, ma pedig kellemes játszótér, hívogató partszakaszokkal, kapásra vágyó halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal. Mindemellett természetesen a kenusok, evezősök és jet-ski-sek paradicsoma is. 

Ám a Tisza nem volt mindig ennyire jóindulatú. Amíg a XIX. században el nem végezték a folyamszabályozást, a megye jelentős részeit árasztotta el időnként, és a mocsarak nagy körzeteket vágtak el más vidékektől. Ez azonban segített megmenteni ezt a vidéket attól a pusztítástól, amely az ország más részeit érte a török hódoltság idején a XVI. és XVII. századokban. 

Ez az elszigeteltség segített a terület jellegzetes fa harangtornyait és más hagyományos épületeit is megóvni az enyészettől. Ami Magyarország más részein elpusztult háborúk és megszállások eredményeként, az itt, az északkeleti részeken továbbél a helyiek és az idelátogatók örömére. A II. világháború előtt ez az országrész adott otthont Magyarország Budapest utáni második legnagyobb zsidó közösségének, és egykori jelenlétük ma is érezhető az itteni régi zsinagógák és zsidó temetők révén. 

A Felső-Tisza vidék ligeterdőinek, a Nyírség erdős-sztyepp vidékeinek, a Bereg jégkori reliktumainak néhány hangulatidéző foltja még ma is látható a természetvédelemnek köszönhetően. 

11 országos jelentőségű természetvédelmi területet találunk itt, mely méltó keret a mintegy 300 műemléki védettségű épületnek. 

Magyarország népművészeti hagyományai Európa leggazdagabbjai közé tartoznak, az északkeleti régió pedig semmilyen téren nem marad el az ország többi részétől, bizonyos területeken pedig kimagaslik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve (amilyen például a tiszaháti és erdőháti festett templom-mennyezetek) csak a hétköznapi használati tárgyakat díszítették. Ez nem a szó klasszikus értelmében vett szépművészet, hanem a mindennapi emberek vágyának kifejeződése arra, hogy másképp lássák és láttassák az őket körülvevő világot. Némelyik ilyen munka igazi remekmű.

A szövést és hímzést mindig is magas fokon művelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétköz a háziszőttesről, a Bereg az egyedülálló keresztszemes hímzésről, a sokféle stílus ötvözéséről, Tarpa a tulipános és szegfűs hímzéseiről híres. Ma is látunk faragott díszítéseket háztetőkön és kapukon, az évente megrendezett Nemzetközi Fafaragó Tábor Vásárosnaményban életben tartja ezt a hagyományt. A fából készült tárgyak közül azonban a legelterjedtebb a kerekeskút, amelyet még ma is láthatunk falusi udvarokon. 

Forrás: www.tourinform.szabolcs.net

57 találat · 161 város a tájegységben

Városok: Ajak, Akli, Anarcs, Apagy, Baktalórántháza, Balkány, Balsa, Barabás, Bátorliget, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Buj, Cégénydányád, Csaroda, Csegöld, Csenger, Csengersima, Demecser, Döge, Dombrád, Encsencs, Eperjeske, Érpatak, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fényeslitke, Fülesd, Gacsály, Gáva, Gávavencsellő, Géberjén, Gergelyiugornya, Győrtelek, Gyügye, Gyulaháza, Gyüre, Hetefejércse, Hodász, Ibrány, Jánd, Jármi, Kállósemjén, Kálmánháza, Kemecse, Kishódos, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kocsord, Kölcse, Komoró, Kótaj, Laskod, Levelek, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Máriapócs, Márokpapi, Mátészalka, Mátyus, Méhtelek, Mezőladány, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagyhódos, Nagykálló, Nagyszekeres, Nagyvarsány, Napkor, Nemesborzova, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Ófehértó, Ököritófülpös, Olcsva, Őr, Oros, Panyola, Pap, Paszab, Pátyod, Penészlek, Penyige, Pócspetri, Porcsalma, Pusztadobos, Rakamaz, Ramocsaháza, Rápolt, Rozsály, Sényő, Sonkád, Sóstóhegy, Szabolcs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Szakoly, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Székely, Tákos, Tarpa, Timár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatelek, Tiszavasvári, Tiszavid, Tivadar, Tornyospálca, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tuzsér, Tyukod, Újfehértó, Vaja, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény, Vasmegyer, Vencsellő, Vitka, Záhony, Zsurk

57 találat

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Nyíregyháza

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény a Felső-Tisza vidékének vízügyi tárgyi és írott emlékeit őrzi. A gyűjteményt 1962-ben alapította a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság. A Nyírvíz Palotában - amely 1914-ben épült és a Nyírvíz Szabályozó Társulat székháza volt - kezdődött meg a gyűjtő és rendszerező munka. Később a Móricz Zsigmond úti épület emleti részén, majd 2004. februárjától a földszinten kapott helyet a gyűjtemény. Működési engedélyt 1989-ben nyert. Az évtizedek alatt összegyűjtött anyag - a vízügyi múlt megannyi emléke - nagy meglepetést okoz a látogatóknak. Gyűjteményünkben láthatók eredeti mérnök oklevelek 1888-tól, festett olaj portrék régi neves vízügyi szakemberekről, igazgatókról, miniszteri biztosokról. Többségük neves korabeli portréfestő munkája. Megtalálhatók itt a kitűzés és a földmérés eszközei: szintezőműszerek a XIX. század végéről, teodolitok, szögprizmák stb. Maketteken ismerkedhet meg a látogató az istrángos cölöpverővel és a Szamoson működött utolsó hajómalommal stb. A kubikos talicska és kordély modellje felidézi azt a nehéz fizikai mukát, melyet elődeink végeztek annak érdekében, hogy mederbe tereljék a vizeket. Számos, főleg vízügyi vonatkozású érme is látható gyűjteményünkben. Igen értékes a Felső-szabolcsi Tiszai Árvízmentesítő és Belvízlevezető Társulat bronz érme, melyet 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon nyert, továbbá a Vásárhelyi Pál emlékérme, amely a honfoglalás 1100. és a Tisza szabályozás megkezdésének 150. évfordulójára készült. A régi irodai eszközök között találhatunk mechanikus számológépet a XIX. század második feléből, logarléceket, tintatartókat. A hírközlés eszközei, melyek többek között segítették a vízrajzi észlelések továbbítását szintén itt láthatók fejlődésük folyamatában. A térképek rajzolásához használt eszközök szép számmal láthatók a vitrinekben: tuskihúzók, csőtollak, körzők, léptékvonalzók. A tervtárban találhatók a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna folyók, belvízlevezető csatornák, műtárgyak, szivattyútelepek kiviteli tervdokumentációi. A fotótárban korabeli fotókon követhetjük nyomon többek között a szivattyútelepek, zsilipek építési munkálatait, a nagy árvizek okozta pusztításokat és az újjáépítést. Az 1820 kötetes múzeumi műszaki könyvtár értékes darabjai a Vízügyi Közlemények c. kiadvány az 1880-as évek végétől napjainkig. Neves vízügyi szakemberek életrajzi anyagai, monográfiák, térképek állnak a kutatók rendelkezésére. Szakdolgozatokhoz, pályázatokhoz, különböző témájú kutatásokhoz adunk forrásanyagot a hozzánk fordulóknak.

Múzeum
Helytörténeti Múzeum

Helytörténeti Múzeum

Nagykálló

Az 1830-ban épült régi, szép oszlopos-tornácos épületben, az úgynevezett Szilágyi ház-ban 2005-ös felújítása után elkezdődhetett a muzeális gyűjtőmunka a város vezető testületének akaratából. A háznak tornáca, öt szobája, és egy udvarra nyíló folyosója van. Az első szobában a világhírű Kállai kettős táncdráma emlékeit láthatja a látogató. Jobbról az első tablón a tánc négyszáz évnyi története olvasható. Szemben a táncos viseletet bemutató baba pár. Mögöttük újabb tablón az évszázadok táncdallamainak kottái. Azoké a daloké is, amelyeket elfeledett a népi emlékezet, csak a Zenetudományi Intézet őriz, és azoké is, amelyeket mindmáig élő, énekelt zeneként adnak át egymásnak az itt élő nemzedékek. Újabb hatalmas tablón 80 év táncosainak fotói, középen az ifjú, feketehajú Kodály a kállói vendéglátói között. A polcokon a táncosok által nyert díjak, emléklapok. Üveges tárlóban rozsdás sarkantyú: egy lány 1915 -ben pengette tánc közben. Mellette pitykegombos mellényke 1927-ből. Itt van az elmúlt 80 év tánccsoportjainak számtalan emléke is. Ha a látogató nem ismeri a kállói táncot, DVD-n megtekintheti: 1929-től napjainkig a Kállai kettős hat felvételéből választhat. A második szobában gyarapodnak a várostörténet emlékei, a 4000 éves kőbaltától az ötszáz éves török gyűrűn és hatszáz év pénzérméin át a XVIII. századi könyvritkaságokig. A paravánokon a várostörténet nagy fejezetei: a Vásáros Kálló, a váras hely dokumentumai, az itt járt országos nagyságok, Bocskay, és a Rákócziak tiszteletét igazoló képek, a 140 évig állt Kállói Vár makettje, a szabadságharcba induló, a Fő téren esküt tett 1848-as honvédek emlékei, és Kossuth Lajos nagykállói kultuszának dokumentumai. A harmadik szoba a néprajzé. A korábbi századok használati tárgyai: minden, ami a kenyérsütéshez, a tej fejéséhez, feldolgozásához kellett, a mosakodás, borotválkozás, mosás-vasalás kellékei, konyhai eszközök, edények, a világítás villany előtti tárgyai, a borotválkozás, és a dohányzás férfiéletet keserítő és gyönyörködtető tárgyai. A negyedik szoba a régi mesterekről szól: a cipészmesterség története az 1645-ben privilégiumot kapott Kállói Csizmadia és cipész Céh kiváltságlevelével, Thurzó Györgytől kapott oltalomlevelével, pecsétnyomójával, 1840-ben készült réz behívótáblájával, banklival, háromlábú székkel, surccal, és a mesterség minden kéziszerszámával, a Kisipari Termelő Szövetkezet (1948-2005) emlékeivel. Ebben a szobában áll még egy szabó műhely kelléktára, a munkaeszközökön kívül bemutatva az 1928 és 1944 közötti időszak divatlapjait is, száz éves varrógép, szalmakalapfonó tanítónő mintái, levelei, fényképei, néhány fazekas, és bőrműves eszköz. Az ötödik szoba képtár: itt a kortárs kállói amatőr festők, és tanult kollégáik képei láthatók. Az épület udvarra nyitott folyosóján a gazdálkodás régi eszközei sorakoznak, majd a nyitott tornácon négy jókora malomkő búcsúztatja a vendégeket. Az udvart mérnöki tervek szerint készült szép kert díszíti. Akadálymentesített, és kis parkolója egészíti ki a látogatók komfortját. Az épület előtt újmódi, de kedves csacskaság: az Örök szeretet rácsá-n szaporodnak a szétválaszthatatlan összetartozást jelképező lakatok. Ehhez kötődik a rendezvények sorozatából a Valentin nap környéki ikertalálkozó, hiszen van-e más, élethossziglan tartó kötődés, mint az ikertestvéreké?

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból