Csaroda bemutatása

A Beregi-síkság ma jól körülhatárolható, mert észak-északkeletről az országhatár, délről-délnyugatról pedig a Tisza határolja. Nagyjából egy háromszögletű terület, melynek a hossza Lónyától Tarpáig kb. 40 km, a legnagyobb szélessége Csaroda térségében 18-20 km.
A Beregi-síkság és a Szatmári-síkság őstörténete sok közös vonást mutat. Mindkét terület része annak a hatalmas hordalékkúpnak, amelyet az Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók építettek fel.
Csaroda és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek. A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család. Szláv eredetű településnév. Régi formája, a Csarnavoda még világosan utal a „fekete víz” jelentésre, eredetileg tehát vizet, patakot jelentett, csak később vált a víz közelében lévő település nevévé. A falu nevét 1639-ben írták először egy zálogszerződésben „Csiarodának”.
A falu közepén, kissé kiemelkedő helyen álló, román stílusú műemlék kőtemploma, amelyet a Csaronda vize vesz félkörbe, a Xiii. sz. harmadik negyedében épült, a Káta nemzetségbeli Gábriel idejében. A templom déli oldala közelében lévő dombon állhatott a Csarnavodai család udvarháza. Hajdan a templom egész belsejét színes freskók díszítették.