Tarpa bemutatása

Bár a község neve csak 1299-ben bukkant fel László pap nevében (Ladislaus-de Turpa), aki a helyi Szent-András templom papja volt, de a feltárt honfoglalás kori leletek szerint már korábban is lakott hely volt. Nevét Corpa, Torpa, Turpa, alakban is használták, a 19. században pedig Mező-Tarpa néven volt ismeretes. Fénykora a 18. század elejére a Rák óczi szabadságharc idejére esett. Rákóczi 1708. augusztus 25-én Tarpát a hajdúvárosok sorába emelte, ám ezt 1711-ben a Szabadságharc bukásával a település elvesztette.
A község határában a beregszászi hegyek előhírnökeként kiemelkedő Tarpai-hegy lankáin szőlőt, gyümölcsöt termelnek, jellegzetes a „nemtudom” szilva, a dió, és a jonatán alma. A szilvát aszalják, lekvárt és pálinkát is főznek belőle.
Nevezetességei a Református templom és a tájház. A tájházban megtekinthetik a község néprajzi tárgyait a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat.