utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Felfedezés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bemutatása - 2. oldal

Bővebben a helyről

Természetföldrajzi szempontból két tájra, a Felső-Tisza-vidékre és a Nyírségre tagolható. A megye legjelentősebb folyója a Tisza, mely Tiszabecsnél érkezik a megyébe, s egyben az országba.

A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé fordul kétszáz kilométeres útjára. Valamikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ütőere volt, ma pedig kellemes játszótér, hívogató partszakaszokkal, kapásra vágyó halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal. Mindemellett természetesen a kenusok, evezősök és jet-ski-sek paradicsoma is. 

Ám a Tisza nem volt mindig ennyire jóindulatú. Amíg a XIX. században el nem végezték a folyamszabályozást, a megye jelentős részeit árasztotta el időnként, és a mocsarak nagy körzeteket vágtak el más vidékektől. Ez azonban segített megmenteni ezt a vidéket attól a pusztítástól, amely az ország más részeit érte a török hódoltság idején a XVI. és XVII. századokban. 

Ez az elszigeteltség segített a terület jellegzetes fa harangtornyait és más hagyományos épületeit is megóvni az enyészettől. Ami Magyarország más részein elpusztult háborúk és megszállások eredményeként, az itt, az északkeleti részeken továbbél a helyiek és az idelátogatók örömére. A II. világháború előtt ez az országrész adott otthont Magyarország Budapest utáni második legnagyobb zsidó közösségének, és egykori jelenlétük ma is érezhető az itteni régi zsinagógák és zsidó temetők révén. 

A Felső-Tisza vidék ligeterdőinek, a Nyírség erdős-sztyepp vidékeinek, a Bereg jégkori reliktumainak néhány hangulatidéző foltja még ma is látható a természetvédelemnek köszönhetően. 

11 országos jelentőségű természetvédelmi területet találunk itt, mely méltó keret a mintegy 300 műemléki védettségű épületnek. 

Magyarország népművészeti hagyományai Európa leggazdagabbjai közé tartoznak, az északkeleti régió pedig semmilyen téren nem marad el az ország többi részétől, bizonyos területeken pedig kimagaslik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve (amilyen például a tiszaháti és erdőháti festett templom-mennyezetek) csak a hétköznapi használati tárgyakat díszítették. Ez nem a szó klasszikus értelmében vett szépművészet, hanem a mindennapi emberek vágyának kifejeződése arra, hogy másképp lássák és láttassák az őket körülvevő világot. Némelyik ilyen munka igazi remekmű.

A szövést és hímzést mindig is magas fokon művelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétköz a háziszőttesről, a Bereg az egyedülálló keresztszemes hímzésről, a sokféle stílus ötvözéséről, Tarpa a tulipános és szegfűs hímzéseiről híres. Ma is látunk faragott díszítéseket háztetőkön és kapukon, az évente megrendezett Nemzetközi Fafaragó Tábor Vásárosnaményban életben tartja ezt a hagyományt. A fából készült tárgyak közül azonban a legelterjedtebb a kerekeskút, amelyet még ma is láthatunk falusi udvarokon. 

Forrás: www.tourinform.szabolcs.net

57 találat · 161 város a tájegységben

Városok: Ajak, Akli, Anarcs, Apagy, Baktalórántháza, Balkány, Balsa, Barabás, Bátorliget, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Buj, Cégénydányád, Csaroda, Csegöld, Csenger, Csengersima, Demecser, Döge, Dombrád, Encsencs, Eperjeske, Érpatak, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fényeslitke, Fülesd, Gacsály, Gáva, Gávavencsellő, Géberjén, Gergelyiugornya, Győrtelek, Gyügye, Gyulaháza, Gyüre, Hetefejércse, Hodász, Ibrány, Jánd, Jármi, Kállósemjén, Kálmánháza, Kemecse, Kishódos, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kocsord, Kölcse, Komoró, Kótaj, Laskod, Levelek, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Máriapócs, Márokpapi, Mátészalka, Mátyus, Méhtelek, Mezőladány, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagyhódos, Nagykálló, Nagyszekeres, Nagyvarsány, Napkor, Nemesborzova, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Ófehértó, Ököritófülpös, Olcsva, Őr, Oros, Panyola, Pap, Paszab, Pátyod, Penészlek, Penyige, Pócspetri, Porcsalma, Pusztadobos, Rakamaz, Ramocsaháza, Rápolt, Rozsály, Sényő, Sonkád, Sóstóhegy, Szabolcs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Szakoly, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Székely, Tákos, Tarpa, Timár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatelek, Tiszavasvári, Tiszavid, Tivadar, Tornyospálca, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tuzsér, Tyukod, Újfehértó, Vaja, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény, Vasmegyer, Vencsellő, Vitka, Záhony, Zsurk

57 találat

Korányi Frigyes Emlékház és Helytörténeti gyűjtemény

Korányi Frigyes Emlékház és Helytörténeti gyűjtemény

Nagykálló

Séta Nagykálló állandó kiállításain Nagykálló 10 000 lakosú kisváros Magyarország északkeleti részén. A vendég ideérkezhet vonattal és autópályán is, pihenhet a kedves harangodi dombok között, úszhat, vagy gyógyulhat a 42 fokos termálvizű strandon. Ellátogathat a város turisztikai látványosságai között a Csodarabbi sírjához, felmehet az emberi erővel összehordott Inségdombra, vagy végiglátogathatja Nagykálló muzeális, állandó kiállításait. A három épület a város Főterének délkeleti sarkában helyezkedik el, egymás szomszédságában. 1971-ben nyílt meg Dr. Korányi Frigyes( 1828-1913) orvos egykori szülőházában az első állandó kiállítás. Korányi doktor Nagykállóban élt 37 évet, ugyanis pályakezdő orvosként Nagykállóba internálták az 1848-as szabadságharcban való részvétele miatt. Eredményesen küzdött a szegény sorsú tüdőbetegek gyógyításáért, az orvosképzés fejlesztéséért. A nagy orvos emlékeit őrzi a szoba, ahol született: üveges vitrinekben láthatjuk családi és személyes tárgyait. Az első vitrinben édesapjának, a szintén orvos Korányi Sebaldnak gyászjelentője, Frigyes házasságlevele Bónis Malvinnal, belépője a milléniumi ünnepségekre, útlevele, írókészlete, szivartárcája látható. A második szekrényben általa írt, és neki címzett levelek, orvosi műszerei, injekciós tűje, hallgatója, a harmadikban Róla megjelent írások, kitüntetésekor készült fényképe, gyászjelentője, ravatalának fotója, díszgombjai, szemüvegei vannak elhelyezve. A negyedik vitrinben fiának, a vesebetegségek gyógyításában kitűnt Korányi Sándornak emlékei láthatók. Az épület másik nagy szobájában egy 1880 körül létesült gyógyszertár, a pesti Angyalhoz címzett patika berendezése látható. Az épület északi oldalán, hosszú folyosón Nagykállóban született híres emberek emlékei találhatók: Szilágyi István nyelvész, pedagógusnak, Ratkó József költőnek, Dr. Jósa András orvosnak, Simonyi Óbesternek, a napóleoni háború legendás ezredesének, Papp Antal érseknek tablója látható. Két tárlóban gyűlnek az iskolatörténet relikviái: íróeszközök palatáblától a modern tollakig, régi füzetek. A falon a régi iskolaépületek képei, és az első Szabolcs megyei középiskola, a nagykállói református Tanoda (1762-1852) naplólapjai.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból