utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Felfedezés

Hajdú-Bihar megye bemutatása

Bővebben a helyről

Hajdú-Bihart észak-keleten a homokbuckás Nyírség déli tája, a különleges Hajdúság, nyugaton és észak-nyugaton a festői Hortobágy és a Borsodi-ártér, míg délen a Berettyó-Körösök kistájai alkotják. A megye meghatározó szerepet tölt be a kelet-magyarországi térségben. Székhelye Debrecen, mely évszázadokon keresztül táplálta az Alföld és a Tiszántúl tudományos, kulturális életét. A cívis városnapjainkban is a keleti országrész gazdasági, szellemi, kulturális központja, a turisták kedvelt célpontja.

Hajdú-Bihar megye egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a gyógyító hatású termálvíz. Több településen gyógyfürdő, (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspökladány, Nádudvar) és termálfürdő (Balmazújváros, Hajdúdorog, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Polgár, Tiszacsege) várja a gyógyulni és pihenni vágyó vendégeket. A gyógyvízre épülő egészségturizmus keretében évről-évre egyre több turista érkezik a megyébe. Az ásványi sókban gazdag, 60-70 Co-os vizű, télen-nyáron üzemelő gyógyfürdők igen jó eredménnyel gyógyítják a mozgásszervi betegségeket, a műtétek utáni sebeket és a meddőséget. A Magyarországon egyedülálló, debreceni Aquaticum mediterrán élményfürdő, valamint a hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Aquaparkja, mely hazánk első csúszdaparadicsoma, különleges kikapcsolódást kínálnak a vendégek számára. A pihenést, felüdülést, kényeztetést biztosító, minden igényt kielégítő wellness-szállodák között mindenki megtalálja a számára megfelelőt.

Hajdú- Bihar megyében található a világon egyedülálló, páratlan természeti értéket képviselő Hortobágyi Nemzeti Park, Magyarország legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja. A magyar puszta különleges, ritkaságokban gazdag állat- és növényvilágára, néprajzi értékeire, pásztorhagyományaira évente több százezer vendég kíváncsi. A Hortobágy végtelen rónaságán tett sétakocsikázás és lovaglás páratlan élményt nyújt. A pusztai kirándulások keretében őshonos állatfajokat és ritka növényeket ismerhetünk meg. A puszta lovasprogramokkal: versenyekkel és bemutatókkal várja az érdeklődőket. A szabadon legelésző szürkemarha gulyák, rackanyájak, mangalicakondák még ma is láthatók. Az ősszel vonuló darvak harsogó tömege, a még szinte érintetlen szépségű természet különös élménnyel ajándékozza meg az erre utazókat. A nemzeti park, mint Európa legnagyobb nyílt legelőtája 1999 decemberétől kulturtáj kategóriában a Világörökség részévé vált. Ez a cím még inkább megerősíti a puszta egyedülálló kultúrtörténeti és természeti értékeit, melyek a Hortobágyot a magyarság egyik féltve őrzött nemzeti kincsévé avatják. A Hortobágy mellett különleges természeti kincsünk az Ohat határában elterülő alföldi őstölgyes és a szépséges Gúthi-erdő éppúgy, mint a debreceni Erdőspuszták vagy a Fancsikai tavak.

A megye nyolcvankét települése számos egyedi és értékes látnivalót kínál a turisták számára.

A Gúthi Vadászház, a herpályi monostorrom, vagy a XIII. századi nyíracsádi templom, mely a megye legrégebbi egyházi építménye, éppúgy fontos kulturális örökség, mint a híres debreceni Nagytemplom vagy a hortobágyi Kilenclyukú kőhíd, mely Európa leghosszabb kőhídja. Páratlan szépségű a hajdúdorogi görög katolikus templom ikonosztáza és a debreceni Déri Múzeumban látható, világszerte híres, nemzeti jelentőségű Munkácsy trilógia.A térségben több mint kétszáz országosan védett műemlék található. A műértők és a laikusok számára egyaránt érdekesek és értékesek az Európában egyedülálló, négyezer évvel ezelőtt emelt földpiramisok a kurgánok, és az Árpád kori templomromok (a herpály, zeleméri és a gúthi rom). Létavértesen a vízi vágóhíd, Monostorpályiban a „Tubus“ magtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon az Árpád-kori református templom, Püspökladányban a Szent-Ágota-híd, Hortobágyon a Kilenclyukú híd, a Nagycsárda és a Pásztormúzeum várja az érdeklődőket. Debrecenben számos műemléket tekinthetnek meg az idelátogatók. Ezek közül a legismertebbek a Református Nagytemplom, a Megyeháza, a Városháza, az Aranybika Szálloda, a Debreceni Egyetem főépülete,Déri Múzeum.

101 találat · 57 város a tájegységben

Városok: Álmosd, Aradványpuszta, Ártánd, Bagamér, Bakonszeg, Balmazújváros, Báránd, Berettyószentmárton, Berettyóújfalu, Biharnagybajom, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Ebes, Egyek, Esztár, Földes, Folyás, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hencida, Hortobágy, Hosszúpályi, Józsa, Kaba, Kismarja, Kokad, Körösszakál, Létavértes, Mezősas, Mikepércs, Nádudvar, Nagyhát, Nagyhegyes, Nagykereki, Nagyrábé, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Püspökladány, Sárrétudvari, Szentpéterszeg, Tamásipuszta, Téglás, Tiszacsege, Újléta, Vámospércs, Váncsod, Zsáka

101 találat

Debrecen város címere

Debrecen város címere

Debrecen

A térburkolatból emelkedik ki a színes mozaikkockákból kirakott címer. A kompozíció 24 féle színárnyalatot hordoz. A címer 180 ezer egyenként 1 cm-es oldalú, 8 mm vastag Vicenzában gyártott velencei üveg mozaikból készült. A mozaikkép, csakúgy, mint a felújított Kossuth tér, 2001. július 7-én került átadásra. Debrecen első ismert címere 1560-ból már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban, a szabad királyi városi rangot adományozó oklevélre szerkesztett címer továbbvitte ezt a hagyományt, de a főalak gazdag díszítést kapott. A három domb, melyen a két könyv látható, a Trianon előtti Magyarországra emlékeztet. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a város nyomdász kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hamvaiból újjászülető város jelképe. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség 1877-es megalakulása előtti években, a magyarországi református egyház egységes jelképe. Kiegészülve a reformáció bibliai igéjével: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Műemlék
Debreceni Zenede

Debreceni Zenede

Debrecen

A Zenedei Egylet által 1861-ben alapították meg a Debreczeni Zenedét, alapítói között ott voltak a polgári értelmiség Kollégium nevelte Kántus és diákzenekar szokatta tagjai, később kamarazenészek, baráti muzsikálások házigazdái, közreműködői, majd 1894-ben emeletes épületet, palotát épített annak. Működése első évében 270 növendéke volt, s mikor a 75. évi jubileumát ünnepelte, kilencszáz. Működése akkor kezdődött, amikor a verbunkos zene meghódította a nagy hangszeres formákat, hogy majdan egy kései romantika zenei pátoszán át, eljusson az új magyar zenéig a népi dallamvilág anyagából és szellemi tartalmából kisugárzó magyar zenei nyelv megismeréséig. A Zenede alapítója és a Zenedei Egylet elnöke Farkas Ferenc vaskereskedő, aki maga is lelkes muzsikus volt, tagja a városban működő kamarai egyesüléseknek. Megjegyzendő, hogy ebben a korban a zenei tudás társadalmi rangot is jelentett, a dilettáns zenész nem állt olyan messze a hivatásos zenésztől, mint ahogyan ma ezt értelmezzük. A Zenede első igazgatója Komlóssy Lajos honvédőrnagy, akinek igen sokat köszönhet az intézmény. Ma a Kodály Zoltán Szakközépiskola működik az épületben. Az iskola 1957-ben, Gulyás György karnagy igazgatósága alatt még Kodály életében vette fel a nagy zeneköltő nevét. Az iskola az ország legrégebbi, kifejezetten zeneoktatási célra tervezett épülete, 1894-ben Tóth István debreceni építész tervei szerint eklektikus stílusban. 1927-ben megtoldották egy emelettel. Itt található Debrecen legjobb akusztikájú hangversenyterme, a Kodály Terem, melyet Mirkovszky Géza festő, építész freskói díszítik, amely többek között az évi 5-6 önálló tanári koncert helyszínéül is szolgál. Ezek nyilvános és ingyenes koncertek, amelyeket az iskola finanszíroz az úgynevezett Kodály-hagyatékból, az intézmény ugyanis minden évben megkapja a Kodály-jogdíjakból befolyó összeg tíz százalékát. Az iskola könyvárában jelentős kottagyűjtemény, zenei szakkönyvekből, és a középiskolai oktatást és a műveltség megszerzését segítő könyvállomány és audiovizuális dokumentumtár található.

Műemlék
Déri tér

Déri tér

Debrecen

A mai tér helyén egykor Botanikus kert állt, itt oktatták a Református Kollégium diákjainak a természetrajzot. A Déri tér a város intim hangulatú tere, csendre, pihenésre csábít. A múzeum előtti természetes mélyedésbe lépcsősor vezet le, a lépcsősor két oldalán empire kagylókkal díszített medencét, csobogót alakítottak ki. A medencék felett Medgyessy Ferenc, debreceni szobrászművész négy életnagyságúnál nagyobb allegorikus szobra található. A heverő aktok a múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A múzeummal szemben állva a tér keleti oldalán, a sorban első a Néprajz (kezében tülköt tartó férfiakt), mely az alkotó, Medgyessy Ferenc arcvonásait viseli, a következő a Művészet (nőalak, bal kezében kis szobormodellel), a lépcső túloldalán a Tudomány (olvasó férfialak), végül a Régészet (gyönyörű női alak, fürtös haja sapka alól kandikál ki, kezében kőbalta). A négy szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri tér múzeummal szemközti részén további három Medgyessy-szobrot csodálhatunk meg: a délnyugati sarkon Móricz Zsigmond ülő alakját (ezt magyar Buddhának is nevezik), a lépcső mellett a Debreceni Vénuszt és a Táncosnőt. A sort negyedikként Debreczeny Tivadar bronzszobra, a Merengő zárja - az ülő akt a női báj, finomság és törékenység megtestesítője. A tér nyugati oldalán a Nemzeti Bank épületének falát is Medgyessy Ferenc reliefjei díszítik.

Műemlék
Dóczy Gedeon Gimnázium

Dóczy Gedeon Gimnázium

Debrecen

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Műemlék

25 találat a térképen ebből az oldalból