Hajdúsámson bemutatása

Hajdúsámson város az Alföld határ menti térségében, Debrecentől a megyeszékhelytől észak-keletre 13 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471. számú főút, valamint Debrecen-Mátészalka irányában a vasútvonal.

Hajdúsámson területéről már középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámsoni kincs néven a debreceni Déri Múzeumban őr zik a tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló páratlan fegyverleletet, amelyet a Kr.e. Ii. évezred közepén ástak el a község területén. Hajdúsámson-Csemetekert lelőhelyről kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek.

A település Xi-Xii. századi történetéről,birtokviszonyairól szinte semmit sem tudunk. A Xiii. századból származnak az első írásos emlékek. Elsőként 1213-ban a Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvas próba lajstromban említik Túrsámson néven (Tumsansuna). A kutatások szerint
Korai nevének mindkét tagja személynév eredetű és egykori birtokosokra utal.1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként, amikor az itt lévő vám
Adományozásáról esik szó. A következő évszázadokban egyszerűen csak Sámson a falu neve.

1552-ben török uralom alá került, s kénytelen volt adót fizetni. A korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Ebben a korszakban annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1571-es speyeri szerződés alapján a három részre szakadt
Országban Erdélyhez tartozott, de ennek ellenére a töröknek is adózott, ami nem volt szokatlan jelenség. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kellett kötni
A benépesítésére. Ebben a században is számos pusztítást élt még át majd a törökök távozása után a kuruc-labanc összecsapások sem kímélték. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. A viharos századok a birtokosokat sem kímélték.Sámson esetében kiemelkedő szerephez jutott Debrecen városa. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettől kezdve használatos a Hajdú- előtag a község nevében.