Bakonszeg bemutatása

A kunhalmokon a honfoglaló magyarok telepedtek meg. Első írásos említése 1438-ban történik a Kolosmonostori Protokollúmban.
Egy helyi monda szerint a szomszédos Akavárában vörös barátok éltek, akiknek a kecskéi a Berettyó által képzett zugban legeltek, innen eredeztetik az elnevezést Bakzug, Bakonyszög, Bakonyszeg, majd a mostani Bakonszeg. A falu földesurai a Xv. Században az Izsákay és a Bessenyei családok voltak. A török-tatárdúlás után többször újjáépítették a falut. A település a Xvi. Században tért át a protestáns vallásra.
1658-ban az újfalui malomgát átjáróban fogadta Ii. Rákóczi György hadnagya, Kádár István a krími tatárok seregét. A nagy túlerő legyőzte a magyar sereget, a vezér súlyos fejsebet kapott, katonái Bakonszeg alatt a kórógyi részen temették el. A temetkezési helyen, a Kádár-dombon síremlék található.
1787-től az akkor még önálló Pusztakovácsi részen élt Bessenyei György, Mária Terézia testőre, aki haláláig itt írta a természetről szóló filozofikus műveit és drámáit. A másik ismert irodalmi személyiség Nadányi Zoltán a költő, aki 1924-1927-ig élt a faluban és írt közel 40, a tájjal az itt lakókkal kapcsolatos verset.
A település első pecsétnyomója 1738-ból származik.