Földes bemutatása

A község nyugati szélén a 42-es számú főút mellett, 1938-ban ásatások alkalmával talált kerámiaedények újkőkori lelőhelynek bizonyultak, s jelzik az itteni első emberi település nyomait. Gödörlakásaik, majd paticsfalú égetett házaik maradványait éppúgy megtalálták az ásatások alkalmával, mint a rézkori ember eszközeit. Földes első említése 1215-ben a Váradi Regestrumban található: idevaló poroszlói bajomi és rábéi emberek ügyében járt el. Papjával a pápai tizedjegyzékben nem találkozunk, középkori egyházát Szent István tiszteletére emelték, első említése 1483-ban. Egy 1342-es adat szerint Földesi Tamás fia András perbeli nemes tanú lakhelye. Ugyanebben az évben említik Földesi Jakab főesperest és testvérét, 1389-ben pedig Földes-i Pétert. Tíz év múlva a fej- és jószágvesztésre ítélt Földesi Miklós fiáról, Jánosról van adat. 1400-ban Földesi János fia Péter határjárásnál királyi ember. A Xv. században is a Földesi és a Földesi Nagy-családok faluja. A Földesi Nagy-család gyilkosság miatt fej- és jószágvesztésre ítélt tagjainak birtokait 1465-ben Mátyás király a Bajoniaknak, Sztáriaknak és Parlagiaknak adományozta. Ők a falu földesurai a helyi kisnemesek mellett a Xvi. században is, 1557-től a Sztári-Esztári-család részei a Bajoniaké lettek. 1549-ben a Szabolcs megyei adóösszeírásban 16 adómentes egytelkes nemest jegyeztek fel. A megye 1556. évi dézsmajegyzékében 1 összeírt fizet gabona és bárány dézsmát. 1566-ban Szejdi pasa serege a községet részben elpusztította. Herpay Gábor (Földes község története című könyv alkotója) szerint 1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között földesi is van.A szolnoki szandzsák debreceni náhie 1572. évi adóösszeírásában 39 házat (családfőt) találunk. Tíz éven belül jelentős pusztulás érhette a falut, mert 1583-ban az erdélyi fejedelem Paksy Jánosnak Földesen pusztabirtokot adományozott. Szapolyai János révén Földes több kiváltsághoz jutott.
Az 1689-es és 1713-as Szabolcs megyei közgyűlések azt bizonyítják, hogy Földes község lakosai vámon, harmincadon és vásárvámon kívül semmit sem fizettek, terményeikből soha semmit le nem adtak, kuriális nemesi kiváltságokat élveztek évszázadokon keresztül. A település nemesei - egykori községi szervezeteik létrehozásával - a vármegyével szemben is megállták helyüket a rendi alkotmány idején, egyaránt biztosítva a nemesi kiváltságokat és a polgári egyenjogúságot. Erre emlékszik a nagyközség minden április 14-én, Földes Napján.
Az első világháborúban 900 katonája közül 272 halt hősi halált, emléküket szobor őrzi. A megyében található emlékművek közül ez volt az első. A település 800 éves viharos történetét Zoltai Lajos, a debreceni Déri Múzeum kiváló tudósa tárta fel, és Herpay Gábor Földes község története című könyvében örökítette meg.
1944. október 9-től kezdve a környéken súlyos német-szovjet harcok folytak. Az elöljáróság elmenekült, de a törvénybíró vezetésével október 22-én a lakosság megkezdte a romok eltakarítását. November 27-én újraindult a közigazgatás, decemberben héttagú rendőrséget szerveztek, és 370 taggal megalakult a Szociáldemokrata Párt Helyi Szervezete. A nemzeti bizottság 1945. január 15-én kezdte meg működését, vállalva a lakosság ellátásának megszervezését, a munka megindítását minden területen, a pártközi egyeztetést.
Számottevő fejlődés azonban csak a \'60-as években kezdődött a községben. Nagyfokú lakásépítési kedv mutatkozott, melynek következtében ma Földes lakásállománya (nagyobb részt családi ház) új épületekből áll. 1968-ban felépült a törpevízmű, majd ezt követően felgyorsult az infrastrukturális háttér pótlása, megkezdődött a község modernizálása, az életminőség javulása. A községben 1949-ben szerveződött az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az 1950-es évek végére a többszöri átalakulások, egyesülések után a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet maradt talpon, amely az ország egyik legjobb szövetkezete lett.
Földes beírta nevét a magyar művelődés történetébe azáltal, hogy több híres szülöttje és lakója volt. Legkiemelkedőbbek; Xix. századból a Magyar Tudós Társaság létéért harcoló Balásházy János; a Xx. századból a tragikus sorsú Csáth Géza író és zenekritikus, Karácsony Sándor a neves filozófus és pedagógus, Karacs Imre 1930-as évek New York-a Magyar Színház igazgatója. Képzőművészek közül kiemelkedőek Birizdó Gabriella festőművész szobrai és képei.
Földes természeti értékei között tudhatja a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetet valamint a Bihari-sík tanösvényt, melyek számos védett fajnak adnak otthont. Ezek az állatok és növények védettségük mellett páratlan látványt nyújtanak az érdeklődők számára.