Veszprém és környéke bemutatása
Bővebben a helyről
Központi fekvése és természeti gazdagsága történelmi, kulturális és gazdasági jelentőségét is megalapozta. A magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását követően kiemelkedő szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában.
A római hódítók betelepítették az egész térséget, melynek emlékeit több településen megtalálták. Közülük a legjelentősebb a római kori villagazdaság maradványa Baláca-pusztán. A környék először I. István király uralkodása alatt indult fejlődésnek, amikor Veszprém vármegye számos kiváltságot élvezett. A török uralom alatt a települések nagy része elpusztult.
Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város később érseki székhely lett. Az államalapító Szent István király és felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért a megyeszékhely ma is viseli a „királynék városa” elnevezést. A többi településnek is történelmi szerepe volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. Rendkívül gazdag a műemlékállomány is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket, továbbá közel harmincezer hektár az országos jelentőségű védett természeti terület.
Területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence. A térségben számos német nemzetiségű népcsoport él, elsősorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók.
A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak.
Nemzetközileg is elismert a térség kulturális és művészeti élete. Mindebben szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi-, képzőművészeti-, zenei- és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. Érdemes felkeresni a gazdag forrásanyaggal bíró múzeumokat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen.
21 találat · 110 város a tájegységben
Városok: Adorjánháza, Ajka, Ajka-Bakonygyepes, Apácatorna, Bakonybél, Bakonykoppány, Bakonynána, Balatoncsicsó, Bánd, Bazsi, Berhida, Bodorfa, Borzavár, Csabrendek, Csehbánya, Csesznek, Csögle, Csót, Dabronc, Devecser, Doba, Döbrönte, Dudar, Egeralja, Eplény, Farkasgyepű, Ganna, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Hajmáskér, Hajmáspuszta, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Herend, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kádárta, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Kerta, Kerteskő, Kisapáti, Kislőd, Kővágóörs, Köveskál, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovászpatona, Magyarpolány, Márkó, Megyer, Mencshely, Mindszentkálla, Nagyalásony, Nagyesztergár, Nagypirit, Nagytevel, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvita, Olaszfalu, Örvényes, Öskü, Ötvös, Paloznak, Pápa, Pápakovácsi, Papkeszi, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Sáska, Sóly, Somlójenő, Somlóvár, Somlóvásárhely, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tagyon, Taliándörögd, Tapolcafő, Tés, Tótvázsony, Tündérmajor, Tüskevár, Ukk, Úrkút, Uzsa, Városlőd, Várpalota, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörö, Zalahaláp, Zirc
21 találat
21 találat a térképen ebből az oldalból