Sümeg bemutatása

Sümeg - amit a Balaton egyik kapujának is hívnak - csodás püspöki
Palotája ellenére nem errõl, hanem leginkább a sümegi várról híres. Itt
Található ugyanis a legjobb állapotban lévõ magyarországi vár, melynek
Sziluettjét az utazó már a városba érkezés előtt több kilométerrel
Megpillanthatja, hiszen a településből magasan kiemelkedő Várhegy
Csúcsán helyezkedik el.

A Bakony északkeleti csücskében a Keszthelyi-hegységet, a Kisalföldet és a Tapolcai-medencét összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából.

Határában őskori kovakő-bányát, római kori település és ókeresztény bazilika romjait tárták fel. A várat a tatárjárást követően Iv. Béla király építette. A Xvi. században a török veszélyre való tekintettel a várat korszerűen átépítették, így a Dunántúl végvárrendszerének tagja lett, fontos pontja volt. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok fontos katonai központja volt. 1713-ban a császári csapatok felgyújtották és részben lerombolták. A török kiűzése után, 1701-ben tűzvész pusztított a városban, amelyet követően Széchenyi Pál püspök elrendelte,hogy a városfalakon belül csak kőből szabad a házakat építeni; ennek köszönhető a mai városközpont szépsége, hangulata.

Nagy építkezéseket folytatott a városban a Xviii. század közepén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki egy időre ismét idehozta az egyházmegye központját. Ma is a város
Egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota. A palota építésének idején élő Kisfaludy Sándor költő, Sümeg jeles szülötte, pedig a Dunántúl egyik szellemi központjává emelte a kisvárost.

A Padányi Biró Márton püspöksége alatti virágzó korban
És az õ megbízásából született meg a vár aljában a volt püspöki
Istálló is, ahol ma lovaglási lehetőség és lószerszám múzeum várja a
Vendégeket. A város ékessége még a Széchenyi utcában szabadon álló r.k.
Plébániatemplom, amit a híres püspök megbízásából Witwer Márton
Épített, falait pedig Maulbertsch kiemelkedően szép freskói díszítik.
Berendezése 1760 körül készült és máig megcsodálható.

A kisvárosban a Kossuth, Deák Ferenc, Ramasetter és
Széchenyi utcák, valamint az Udvarbíró tér emelkednek ki mint műemlék
Házakban gazdag területek. Ugyancsak műemlék a Deák Ferenc utca 3. szám alatti ház, ami Kisfaludy Sándor költő szülőháza.

Sümeg 1907-ben elveszítette a városi rangját, s csak 1984-ben nyerte vissza.

A festõi környezetben elterülõ község és környéke kiválóan alkalmas túrázásra is.