utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Felfedezés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bemutatása - 5. oldal

Bővebben a helyről

Természetföldrajzi szempontból két tájra, a Felső-Tisza-vidékre és a Nyírségre tagolható. A megye legjelentősebb folyója a Tisza, mely Tiszabecsnél érkezik a megyébe, s egyben az országba.

A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé fordul kétszáz kilométeres útjára. Valamikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ütőere volt, ma pedig kellemes játszótér, hívogató partszakaszokkal, kapásra vágyó halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal. Mindemellett természetesen a kenusok, evezősök és jet-ski-sek paradicsoma is. 

Ám a Tisza nem volt mindig ennyire jóindulatú. Amíg a XIX. században el nem végezték a folyamszabályozást, a megye jelentős részeit árasztotta el időnként, és a mocsarak nagy körzeteket vágtak el más vidékektől. Ez azonban segített megmenteni ezt a vidéket attól a pusztítástól, amely az ország más részeit érte a török hódoltság idején a XVI. és XVII. századokban. 

Ez az elszigeteltség segített a terület jellegzetes fa harangtornyait és más hagyományos épületeit is megóvni az enyészettől. Ami Magyarország más részein elpusztult háborúk és megszállások eredményeként, az itt, az északkeleti részeken továbbél a helyiek és az idelátogatók örömére. A II. világháború előtt ez az országrész adott otthont Magyarország Budapest utáni második legnagyobb zsidó közösségének, és egykori jelenlétük ma is érezhető az itteni régi zsinagógák és zsidó temetők révén. 

A Felső-Tisza vidék ligeterdőinek, a Nyírség erdős-sztyepp vidékeinek, a Bereg jégkori reliktumainak néhány hangulatidéző foltja még ma is látható a természetvédelemnek köszönhetően. 

11 országos jelentőségű természetvédelmi területet találunk itt, mely méltó keret a mintegy 300 műemléki védettségű épületnek. 

Magyarország népművészeti hagyományai Európa leggazdagabbjai közé tartoznak, az északkeleti régió pedig semmilyen téren nem marad el az ország többi részétől, bizonyos területeken pedig kimagaslik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve (amilyen például a tiszaháti és erdőháti festett templom-mennyezetek) csak a hétköznapi használati tárgyakat díszítették. Ez nem a szó klasszikus értelmében vett szépművészet, hanem a mindennapi emberek vágyának kifejeződése arra, hogy másképp lássák és láttassák az őket körülvevő világot. Némelyik ilyen munka igazi remekmű.

A szövést és hímzést mindig is magas fokon művelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétköz a háziszőttesről, a Bereg az egyedülálló keresztszemes hímzésről, a sokféle stílus ötvözéséről, Tarpa a tulipános és szegfűs hímzéseiről híres. Ma is látunk faragott díszítéseket háztetőkön és kapukon, az évente megrendezett Nemzetközi Fafaragó Tábor Vásárosnaményban életben tartja ezt a hagyományt. A fából készült tárgyak közül azonban a legelterjedtebb a kerekeskút, amelyet még ma is láthatunk falusi udvarokon. 

Forrás: www.tourinform.szabolcs.net

184 találat · 161 város a tájegységben

Városok: Ajak, Akli, Anarcs, Apagy, Baktalórántháza, Balkány, Balsa, Barabás, Bátorliget, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Buj, Cégénydányád, Csaroda, Csegöld, Csenger, Csengersima, Demecser, Döge, Dombrád, Encsencs, Eperjeske, Érpatak, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fényeslitke, Fülesd, Gacsály, Gáva, Gávavencsellő, Géberjén, Gergelyiugornya, Győrtelek, Gyügye, Gyulaháza, Gyüre, Hetefejércse, Hodász, Ibrány, Jánd, Jármi, Kállósemjén, Kálmánháza, Kemecse, Kishódos, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kocsord, Kölcse, Komoró, Kótaj, Laskod, Levelek, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Máriapócs, Márokpapi, Mátészalka, Mátyus, Méhtelek, Mezőladány, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagyhódos, Nagykálló, Nagyszekeres, Nagyvarsány, Napkor, Nemesborzova, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírcsaholy, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Ófehértó, Ököritófülpös, Olcsva, Őr, Oros, Panyola, Pap, Paszab, Pátyod, Penészlek, Penyige, Pócspetri, Porcsalma, Pusztadobos, Rakamaz, Ramocsaháza, Rápolt, Rozsály, Sényő, Sonkád, Sóstóhegy, Szabolcs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Szakoly, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Székely, Tákos, Tarpa, Timár, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszatelek, Tiszavasvári, Tiszavid, Tivadar, Tornyospálca, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tuzsér, Tyukod, Újfehértó, Vaja, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény, Vasmegyer, Vencsellő, Vitka, Záhony, Zsurk

184 találat

Református templom

Református templom

Encsencs

Az 1808. október 6-i jelentés így szól: "Vagyon egy téglából épített templom, melynek elsőbb része még az embereknek emlékezetét is meghaladja, valóságos céh munka, hátulsóbb része 1803-ik esztendőben toldatott ki kerekded formára. Az egész épületnek hossza 13 öl, szélessége 4 öl. Az újabb résznek mennyezetén ez az írás olvastatik: >>A Szent Háromság Isten dicsőségére építette ezen Szent Házat az Entsentsi Reformata Szent Ekklésia maga tulajdon költségével, T. Tóth István prédikátorságában, Kis János Oskola Reckorságában, Botár György Bíróságában, Ns. Nemzetes Józsa György tér-Hadnagyságában, Harsa Ferencz Curatorságában, Kóródi Mihály Egyházfiságában,...<< Vagyon egy 1780-ik esztendőben épített fatornya, melyben vagyon egy egymázsás harang ilyen felírással: >>Goss mich Thomas Sondeger in Ao 1765 Rosenau.<< A másik harang most vagyon munkában, hárommázsás, készíttetik Tasnádon, ezer és egynehány Rforint. Margittai József prédikátor." A 168 kg-os harangját Lázár Áron öntötte 1809-ben Tasnádon, a 80 kg-osat pedig Walser Ferenc 1924-ben Budapesten. - Fényes Elek szerint 763 református és 244 más vallású, az 1911-13. évi névtárak szerint 1002 református és 476 más vallású lakója volt. 1768-2003 között 27 lelkésze volt az egyháznak. Közülük megemlítjük Budaházy Lajost, aki 1897-1937-ig szolgált. - Keresztes Sándort, akit 1944-ben garázda szovjet katonák lőttek agyon. - Virágh Lászlót, aki 1959-1996-ig szolgált, s közben 5 évig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának vallástanára volt. A gyülekezet lelkipásztora 1995-1996 között Baracsi István volt, aki Virágh László mellett segédlelkészként, 1996-tól beiktatott lelkészként végzi a szolgálatokat. Jelenlegi lelkipásztor Fórián László, aki a következőket írja: "Maga az új papbácsi?" kérdés többször hangzott felém augusztus és szeptember hónapban, amikor még "nagyon frissek" voltunk itt Encsencsen. Kedves kérdés volt ez számomra és nagyon kedves fogadtatásra találtam a falu lakói, vezetői, a Református Egyház gyülekezetének és annak vezetésének részéről, amikor ez év augusztus 14-én megérkeztünk az új szolgálati helyemre/helyünkre. Kalandos költözésünk hajnali órában ért véget, körülbelül hajnali 3 órakor. Kezdete egy hónappal azelőtt volt, amikor egy meghívás tolmácsolódott felénk a Nyírségi Református Egyházmegye Esperesén, Gaál Sándoron keresztül. Miszerint az Encsencsi Református Egyházközség lelkészi állása megüresedett és az Egyházközség lelkészt keres. Az elköltözött lelkészházaspár (Baracsi István és felesége) közös szolgálatát vettem át, feleségemmel, Anikóval, aki az iskolai tanítói állást, a gyülekezeti kántori szolgálatokat és a népdalkör vezetését is fel tudta vállalni képzettségei alapján. De egy kis múltba tekintést is had adjak magunkról. Én 1968. július 26-án születtem Karcagon. Iskolai tanulmányaim a szakmaszerzés és a munkavállalás irányát mutatták számomra. Így a középiskolai tanulmányaim keretében férfiszabó szakmát szereztem, azzal elhelyezkedve dolgoztam a helyi Ruhaipari Szövetkezetbe, majd Budapestre a Számalk Rendszerház Rt. által fenntartott számítástechnikai főiskolába jártam 1990-94 között, ahol Számítógép Műszaki Karbantartói diplomát szereztem. 1995-ben jelentkeztem a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre, amit 2001-es lelkészi diplomaosztóval és a szolgálatra való felhatalmazással végeztem. Kicsit visszalépve az időben azt is el kell mondanom, hogy már 1995-ben elköteleztem magam egy földimnek, egy karcagi lánynak a helyi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője és a Református Templomban az Isten színe előtt, ami azóta is töretlenül tart. Akinek akkor is szép hangja volt. Induló közös életünkben rögvest megállapítást nyert, hogy nem csak zenei-tanító pálya lett elkészítve feleségem számára, hanem családanya szerepet is bízott rá az Úr, amikor első gyermekünk, Anikó lányunk megszületett. Ekkor Hajdúszoboszlón éltünk, majd a segédlelkészi évemet tölthettem családosan Nyíribronyban. 2001-ben költöztünk Battonyára, ahol már középső fiunk Fórián László Dávid (ahogy ő nevezi magát: Laca) is ezen a világon volt 6 hónapos babaként. Majd az ottani időkben született 2005 újévi ajándékaként Tamás fiunk. Sokaknak megszokottá váltunk ott Battonyán, mint a "Fórián család", a "lelkész család". Ott a "viharsarokban" mi is otthonossá lettünk. Lányunk ott végezte el az általános iskola 7 osztályát és Laca fiunk is ott kezdte az iskolai éveit, sőt Tamás fiunk és kijárt két évet az óvodában. Anikó a helyi Szerb Általános Iskolában tanított, amíg a fent említett meghívás el nem érkezett ez év júniusában hozzánk. Sokat gondolkoztunk, hogy elfogadjuk-e a meghívást. Végül az indulásra szántuk el magunkat és most itt vagyunk. Most éppen a beilleszkedés, a belerázódás időszakát éljük. Köszönöm, hogy ezt is türelmesen hordozza mindenki és megértéssel vannak az iránt, hogy nekünk, oly messziről jötteknek sok nehézségünk adódik olykor a legapróbb dolgokban is. Hiszem, hogy nem véletlenül vezérelt minket ide az Úr és Ő akar általunk is valami olyat munkálni az Egyházközség és a falu életében, amire reménységgel tekinthetünk, és amire igaz lehet Pál apostol Korinthusi első levelének sokat idézett igéje: "...buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban." /1kor 15:58/" A település 2036 lakosának egyharmada református, egyharmada görög és római katolikus, és egyharmada cigány származású, akiknek jelentős többsége reformátusnak vallja magát, de az egyházhoz való tartozásuk kimerül gyermekeik megkeresztelésével és halottaik eltemetésével. Gyermekeik közül kevesen részt vesznek ugyan az iskolai hitoktatásban, de a felnőttekhez hasonlóan templomi istentiszteletre szinte egyáltalán nem jönnek el. Az egyházközség anyagi terheit hűségesen hordozók mintegy 430-an vannak. Ez nem sok, tudva azt is, hogy a bevételek 70-75%-át a 80-100 főből álló, hűségesen templomozó gyülekezet adja össze. Ez a példaértékű adakozás teremtette meg azokat a lehetőségeket, hogy a falunak mindenkor legyen helyben lakó lelkipásztora, önálló fenntartással bíró lelkészlakása-parókiája, temploma, gyülekezeti háza. Az encsencsi gyülekezet egy elöregedő gyülekezet. Tagjainak 70%-a 60 év feletti idős ember. Főként mezőgazdaságból, kiskerti és őstermelői munkából élő, szorgalmas emberek, akik között tapasztalható saját maguk munkával való hajszolása, a megfáradás és a közöny, ami sokakat távol tart a gyülekezeti alkalmaktól, főként férfiakat és fiatalokat. Noha áldozatkészek és felelősségteljes keresztyén életre törekednek, mégis tapasztalható, hogy könnyebb a kevesebből adni, mint a többől 1996 óta a gyülekezet igen jelentős önerővel, mintegy 3 millió forint felhasználásával teljesen felújította és korszerűsítette az 1872-ben épült (jelenleg 132 éves) öreg lelkészlakását. Területrendezéssel, parkosítással, melléképületek építésével, a falu közepén egy patinás kúria benyomását kelti. 2002-ben a gyülekezet megkezdte műemlék templomának teljeskörű felújítását. A műemlék épület szerkezeti és állagmegóvási munkák elvégzését igényelte, amiben alap megerősítést és újjáépített tető és toronyszerkezetet kapott. 2003-ban elkészült a templom teljes külső felújítása, jelen évben pedig tervezik a templombelső teljes rekonstrukcióját, eredeti állapotban való helyreállítását. A teljes munka több mint 24 millió forintot igényel, aminek jelentős részét pályázati pénzek tették ki. Sok segítséget adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a helyi Önkormányzat, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a gyülekezet tagjai. 2009-ben az önkormányzat segítségével elkészült a templom előtti parkoló is. Istentiszteleti alkalmak: Minden vasárnap és ünnepnap de. 9 órakor gyermek istentisztelet, de. 11 órakor felnőtt istentisztelet, du. 3 órakor istentisztelet a templomban. Minden szerdán este bibliaóra az Idősek Napközi Otthonában.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból