utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok megye Felfedezés

Jász-Nagykun-Szolnok megye bemutatása - 2. oldal

Bővebben a helyről

A Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyó által szabdalt területen fekvő megyéhez tartozik északnyugaton a gyorsan fejlődő Jászság, túl a Tiszán a szikár Nagykunság, középen a vadregényes Tisza-völgy és délen a szelíd Tiszazug.

A tatárok pusztítása után ezek a területek lakatlanná váltak. A vidék benépesítését IV. Béla kezdte el, aki az alán kötelékekből kiszakadt, iráni nyelvet beszélő jászokat telepítette ide. Ekkoriban költöztek be az országba a félnomád kunok is. Ezek a népek 1323-ban Károly Róberttől kiváltságokat nyertek, önálló közigazgatásuk volt. Gazdasági, vallási, nyelvi asszimilációjuk a XV. században felgyorsult, de feudális privilégiumaik szilárd alapot biztosítottak etnikai különállásuknak. 

Az évszázadok során nagyon megváltozott az itt élő népesség összetétele, de ma is őrzik őseik hagyományait.

Jász-Nagykun-Szolnok megye termálvizekben igen gazdag. Számos kellemes termálfürdő található itt, többek között: Cserkeszőlő, Berekfürdő, Jászapáti, Jászberény, Szolnok, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszafüred, Túrkeve településen. A fürdők vize gyógyító hatású a reumatikus betegségekre, nőgyógyászati betegségekre, egyes vizek ivókúraként alkalmazhatók gyomor- és hasi megbetegedésekre. A fürdőkben gyógykezelések is igénybe vehetők. Ezek a kezelések egyaránt szolgálják a gyógyulásra és pihenésre vágyó vendégeket.

A települések rendkívül gazdagok népművészeti és iparművészeti hagyatékban. A népi fazekasság központjai: Karcag és Mezőtúr, ahol világhírű fazekas munkák készülnek. Hagyományőrző rendezvények, tájjellegű finom ételek színesítik a kínálatot.

70 találat · 57 város a tájegységben

Városok: Alattyán, Besenyszög, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Nagyiván, Nagykörű, Öcsöd, Portelek, Pusztamizse, Pusztamonostor, Pusztataksony, Rákóczifalva, Szajol, Szászberek, Szelevény, Szolnok, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaföldvár, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Törökszentmiklós, Tószeg, Túrkeve, Újszász

70 találat

Római Katolikus templom - Szent Márton Plébánia

Római Katolikus templom - Szent Márton Plébánia

Kunszentmárton

A késő barokk stílusú templom építését Jung József tervei szerint 1781-ben kezdték meg, és 1784-ben idősebb Rabl Károly gyöngyösi kőműves fejezte be. Az 1733-1737-es kimutatás szerint ekkor már állt itt egy kis fatemplom, melynek homlokzatára 1760-1763-ban az addigi fatornyocska helyett, Szablyik János füleki kőműves órával felszerelt kőtornyot épített. 1779-ben a községi tanács elhatározta, hogy "maradván a torony", a templom többi része lebontandó, helyébe egy új, nagyobb és erősebb templom építendő. Ehhez az 1784-es építésű új, magasabb templomhoz az 1763-ban emelt régi téglatorony aránytalanul alacsonynak tűnt, ezért 1822-1823-ban Homályossy Ferenc terve szerint magasították: homorú íves falakkal csatlakozik a hajóhoz. A párkányokon és a támpilléreken gazdag a szobrászati díszítés. A templom 1910-re nyerte el mai alakját, ugyanis erre az időre az oldalfalakon súlyos repedések támadtak. A helyreállítást és bővítést Aigner Sándor budapesti műépítész tervei szerint hajtották végre. Berendezésén egri művészek - Farenzon Ferenc festő, Sporer márványozó, Schmidt Ferenc asztalos - dolgoztak. A három oltárt Rabl építette kőből és téglából. A halottat feltámasztó Szent Márton püspök főoltárképét Kracker János segédje, Zirkler János festette. De figyelemre méltó a copf főoltár és a szószék is.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból