Rákóczifalva bemutatása

Rákóczifalva létrejöttének két elengedhetetlen feltétele volt. Az élővíz közelsége és az árvízmentes terület. A kedvező természeti tényezők, a folyó közelsége közrejátszottak a település kialakulásában. A folyótól l-2 km-re magas part húzódik, ide települt a falu. E magas partnak főleg árvízvédelmi szempontból van jelentősége. Magas homokhát húzódi k a község nyugati szélén. Homokjának nagy része beépült a falu házaiba. A dombon l962. május 22. és június 30. között ásatásokat folytattak. Az előkerült formás, mintás cserépedények, bronz ékszerek, emberi csontok, furcsa alakú edények bizonyítják, hogy már az időszámításunk előtti időben is éltek itt emberek.

Rákóczifalva jelképe, szimbóluma nem is lehetne más, mint az 1991-ben a történeti értékek és hagyományok emlékére megalkotott nagyközségi címer. A címerpajzs kék mezejében aranyszínű kuruc lovas vitéz és a címersisakot helyettesítő kuruc süveg szimbolikus hirdetője a magyar és a helyi múlt töretlen tiszteletének. Az alsó részén zöld mezőben ezüst hullám a település határában kanyargó Tisza folyót jelképezi.

A mai Rákóczifalva és környéke területét 1411-ben Zsigmond elcserélte Vukovics György rác fejedelemmel, 1461-ben pedig Mátyás király Szilágyi Mihálynak adományozta. A török hódoltság kezdetén a környék egyik legnépesebb települése, lakossága a 15 éves háború alatt megritkult, s bár létezik a Xvi. században is elveszti korábbi jelentőségét. A település a török kor végén pusztult el. Thaly Kálmánnak a Rákóczi-kor történetírójának kutatásai szerint Ii. Rákóczi Ferenc 1704-ben Szegedről idetelepítette a lakosságot. Az 1704. és 1706. között épített kastély lett a központja az uradalomnak. A Szabadságharc leverése után a kastély báró Malonyai, majd a kincstár tulajdona lett. A telepítvény ekkor Szolnok város elöljárósághoz tartozott közigazgatásilag.
1882-ben kötötték meg a telepesek az adásvételi szerződést. A nagygyűlésen úgy határoztak, hogy a község neve Rákóczifalva legyen. Így állítottak emléket a nagyfejedelemnek, kinek egykori birtokán kaptak új otthont. 1882 tavaszán a telepesek kérvénnyel fordultak a szolnoki elöljárósághoz, hogy a jegyzőt ruházzák fel egy községi alkalmazottat megillető jogokkal. Május közepén a szolnoki polgármester is javasolta, hogy önálló legyen a község, mert a közigazgatása szerfelett terhes. 1882 október elsején megválasztották a tanítókat Haim László és Pesti Lajos személyében. Megindult a tanítás a kastély két termében. 1901-ben visszakapta a község az eredetileg felvett nevet Rákóczifalvát. 1926-ban Rákóczifalva bekapcsolódott a villanyvilágításba. Ennek érdekében 14 lámpát állítottak fel. Emellett artézi kutat fúrtak, utat építettek, s megszervezték Szolnokig az autóbusz forgalmat. 1927-ben megalakult a Tűzoltó-parancsnokság és 130 fő befogadóképességű mozgókép-színház épült.
1944. augusztus 20-án nagy légitámadás érte a falut. Sokan meghaltak és még többen megsebesültek. 1951. január 12-én Rákóczifalvától elvált Újfalu, amely ettől kezdve Rákócziújfalu néven önálló település lett. 1968-ban új szárnnyal bővült a Rákóczi Általános Iskola. A község lakosai 1986-ban méltó emléket állítva a fejedelemnek a községháza előtt ünnepélyes keretek között felavatták Ii. Rákóczi Ferenc mellszobrát, amelyet minden évben a község intézményei, civil szervezetei és gazdálkodó szervezetei megkoszorúznak.