Nagykörű bemutatása

Nagykörű sokszínű falu. A Tisza itt valóban szőke, attól kezdve, hogy visszaszállt medrébe az áradó folyó. De ha az égi színek változását követve a víz néha mélykékre vagy acélszürkére vált is, a parti homok aranyló szőkesége a hóig megmarad. Kevés helyen lelni annyiféle zöldet az Alföldön, mint errefelé. A tavaszodó gátoldalak harsány fűzöldje fel ejthetetlen. A füzek zöldessárga, áttetsző fátyla olyan színélmény, amelyért visszatér a szépet szerető ember. A falu egyszerre természet- és emberközeli, a gát alatt szellőfutamok borzolják a kiöntés kék vizét. Benne a templom tornya tükröződik.
Nagykörű Budapesttől délkeletre 125km-re, Szolnoktól északkeletre 25 km-re, a Tisza partján található.
Szolnoktól északkeleti irányban a Tisza zöldellő galériaerdeitől övezve találjuk ezt a hangulatos, kicsiny ékszerdobozt, Nagykörűt.
Első írásos említése 1067-ből maradt fenn. A 1300-as években GutKeled nemzetségbeli Lothar báné volt a monostorral rendelkező falu. 1318-ban a Károly Róbert a Lothar bán fiainak hűtlensége miatt a birtokot Kompolty Péternek, sebesi főispánnak, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A Tisza jobb partján fekvő település temploma már 1330 körül megvolt.
A török időket a falu lakossága a Tisza nyújtotta táj védelmében vészelte át. A körüiek emlékezete szerint 1530. július 19-én, Illés napján a település kifosztására indult török csapat az ártér mocsarába veszett. Az esemény emlékét azóta is őrzik Nagykörűn. Mai napig megünnepelik az Illés-kőnél megtartott ájtatossággal. 1576-ban 57 tizedfizető lakosa van.
A török kiűzése után a kamara rendelkezésére egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt a birtokosa a kincstár mellett.
1751-től Orczy Lőrinc a homokhátakból földet osztott a település lakóinak. Egy új mezőgazdasági ágazat, a zártkerti gyümölcs- és szőlőtermesztés jelenik meg az addig virágzó a természet éltette, ártérér sokoldalú gazdasága mellett.
Az 1848-49-es szabadságharc dicsőséges küzdelmeiben 99 polgára vett részt.
A falu felejthetetlen légköre, népi építészetének egyedülállósága, Tisza homokos partja, szabadstrandja évek óta vonzza a turistákat. A strandolás színesíthető pálinkafőző látogatással, kézműves bemutató megtekintésével vagy egy finom cirkoskalács-sütéssel a Tájház kemencéjében. A településen öko-túra útvonal várja a természet szerelmeseit. A Tisza nyugodt vize alkalmas a vízi sportokra, a fűzfátylas vízpart horgászásra, a végtelen rónaság lovaglásra, az ártér csendes erdei vadászatra.
A bőséges termést hagyományosan a júliusi cseresznyefesztivállal ünneplik, tavasszal pedig a Virágbontó Hétvégén, lovas hintóról gyönyörködhetnek a turisták a virágba borult hófehér cseresznyerengetegen. A községben rendszeresen rendeznek kézműves- és néptánctábort. Itt van a Nemzetközi Tisza-túra egyik megállóhelye is.