Római Katolikus templom - Szent Márton Plébánia , Kunszentmárton

A késő barokk stílusú templom építését Jung József tervei szerint 1781-ben kezdték meg, és 1784-ben idősebb Rabl Károly gyöngyösi kőműves fejezte be. Az 1733-1737-es kimutatás szerint ekkor már állt itt egy kis fatemplom, melynek homlokzatára 1760-1763-ban az addigi fatornyocska helyett, Szablyik János füleki kőműves órával felszerelt kőtornyot épített. 1779-ben a községi tanács elhatározta, hogy "maradván a torony", a templom többi része lebontandó, helyébe egy új, nagyobb és erősebb templom építendő. Ehhez az 1784-es építésű új, magasabb templomhoz az 1763-ban emelt régi téglatorony aránytalanul alacsonynak tűnt, ezért 1822-1823-ban Homályossy Ferenc terve szerint magasították: homorú íves falakkal csatlakozik a hajóhoz. A párkányokon és a támpilléreken gazdag a szobrászati díszítés. A templom 1910-re nyerte el mai alakját, ugyanis erre az időre az oldalfalakon súlyos repedések támadtak. A helyreállítást és bővítést Aigner Sándor budapesti műépítész tervei szerint hajtották végre. Berendezésén egri művészek - Farenzon Ferenc festő, Sporer márványozó, Schmidt Ferenc asztalos - dolgoztak. A három oltárt Rabl építette kőből és téglából. A halottat feltámasztó Szent Márton püspök főoltárképét Kracker János segédje, Zirkler János festette. De figyelemre méltó a copf főoltár és a szószék is.

A késő barokk stílusú templom építését Jung József tervei szerint 1781-ben kezdték meg, és 1784-ben idősebb Rabl Károly gyöngyösi kőműves fejezte be.
Az 1733-1737-es kimutatás szerint ekkor már állt itt egy kis fatemplom, melynek homlokzatára 1760-1763-ban az addigi fatornyocska helyett, Szablyik János füleki kőműves órával felszerelt kőtornyot épí tett. 1779-ben a községi tanács elhatározta, hogy "maradván a torony", a templom többi része lebontandó, helyébe egy új, nagyobb és erősebb templom építendő.
Ehhez az 1784-es építésű új, magasabb templomhoz az 1763-ban emelt régi téglatorony aránytalanul alacsonynak tűnt, ezért 1822-1823-ban Homályossy Ferenc terve szerint magasították: homorú íves falakkal csatlakozik a hajóhoz. A párkányokon és a támpilléreken gazdag a szobrászati díszítés. A templom 1910-re nyerte el mai alakját, ugyanis erre az időre az oldalfalakon súlyos repedések támadtak. A helyreállítást és bővítést Aigner Sándor budapesti műépítész tervei szerint hajtották végre.
Berendezésén egri művészek - Farenzon Ferenc festő, Sporer márványozó, Schmidt Ferenc asztalos - dolgoztak. A három oltárt Rabl építette kőből és téglából. A halottat feltámasztó Szent Márton püspök főoltárképét Kracker János segédje, Zirkler János festette. De figyelemre méltó a copf főoltár és a szószék is.