utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Felfedezés

Győr-Moson-Sopron megye bemutatása - 29. oldal

Bővebben a helyről

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Mártózzunk meg a pezsgő rendezvények, fesztiválok - szombathelyi Savaria Karnevál, Sárvári Folklórtalálkozó, Soproni Ünnepi Hetek, Győri Barokk, Őrségi Tökfesztivál - forgatagában!

Kóstoljuk meg a régió jellegzetes ételeit - dödöllét, babstercet, tökös-mákos rétest - és a kitűnő soproni, zalai vagy somlói borokat!

Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.

Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él.

A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya, és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.

A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a kishatár menti forgalomban játszik nagy szerepet.

Kiemelt városok (9)

Ágfalva, Győr, Győrújbarát, Hédervár, Levél, Mosonmagyaróvár, Sokorópátka, Sopron, Töltéstava

917 találat

Római Katolikus Plébániatemplom

Római Katolikus Plébániatemplom

Fertőrákos

A középkori templom tornyának felhasználásával épült - Zichy Ferenc püspök támogatásával - a XVII-XVIII. századi barokk stílusú templom. Középkori dokumentumokból kitűnik, hogy Fertőrákos a térség több településétől eltérően nem Sopron város, hanem a győri püspök birtoka volt. Ez ugyan a falu birtoklásáért gyakori harcokat eredményezett, de a püspököknek gondjuk volt a falura, és gondoskodásuknak szép bizonyítéka a templom. 1241-ben mint a Boldogságos Szűz templomát említik először az oklevelek, amit a XVI. században a törökök elpusztítottak. Széchényi György püspök építtetett újat, és Szent Miklós védelmébe ajánlotta. "Hajója és szentélye magas, tágas. Főoltára mellett két mellékoltára van, és a szószéket török szőnyeg díszítette." Az új templom 1683-ban, amikor a törökök Bécset ostromolták, ismét a háborúk áldozatává vált. "A boltozat leszakadt, padjait elégették, oltárai elpusztultak." 1696-ban viszont már szépen felújítva várta a híveket. Mai formáját a XVIII. század második felében - Zichy Ferenc püspöknek köszönhetően - nyerte. A kőbábos erkéllyel zárt, gúlasisakkal fedett, teljesen tagolatlan masszív torony szinte sugározza a háborúknak kitett történetét. A keskeny ablakokkal áttört sima falak is inkább a mostoha múltat, mint a barokk kort idézik. A barokk a belsőben jelenik meg. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet kékesen márványozott aranyozott fa oltárépítmény veszi körül. A félköríves kereten Zichy-címer, amely vélhetően a templom XVIII. századi felújítójára utal. Mind a kettő a XX. században készült. Oldalt Szent Imre és Szent István színezett faszobrai állnak. Jellegzetes barokk alkotás a két mellékoltár: angyalok aranyozott felhőcsoporton, füzérdíszek, barokk angyalkák, domborműves tabernákulum. Ezekkel harmonizál a szószék, mellvédjén három aranyozott dombormű és néger fiú tartotta díszes keresztelőkút. Szépek a konzolokon álló aranyozott faszobrok: Szent Flórián zászlós sisakos alakja, illetve Szent Kajetán a kereszttel.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból