Hódmezővásárhelyi templom

Belvárosi Katolikus Templom

A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)

Evangélikus templom

A helybeli evangélikusok 1811-ben építették fel ideiglenes imaházukat. A templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot.

Görög Keleti Templom

A 17. század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot. Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a toronybejárattal szemben helyezkedik el. Mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv.

Görögkeleti templom

Ótemplom

Református Újtemplom

II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegtárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsora serleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztal kendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.

Susáni templom

Szent István Templom

Az első kapavágást 1935 novemberében tették, 1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfőnök. Tervezte Fábián Gáspár (1885-1953) ókeresztény bazilika stílusban. A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi. A szentély előtt széles boltív, rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával (Korbuly Ferenc). A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók. Leszkovszky György tervezte, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján. A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe. A templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. Tervezte Fábián Gáspár. A tabernaculum-ajtók és gyertyatartók Gunex János alkotásai. A Jézus szíve szobor Del Amier Félix, a Szűz Mária Fischer János munkája. A padokat Fábián Gáspár tervei alpján Radics István helybeli asztalos készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kulai József és Czeglédi Lajos faragta. A kápolna Szent József szobrát Vágó György készítette. Az orgonát Kuczor Béla tervezte, az Esz-nyolcad hangú harangot Szlezák László öntötte (1939). A fedett előcsarnokban helyezték el a háborúban és hadifogságban elpusztult leventék emléktábláját (Návai Sándor). A templom melletti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.

Tabáni Templom

1903-1904-ben épült fel Borsos József tervei alapján, Kovács József és Hézső István helybeli vállalkozók kivitelezésében. A templom a téglaépítészet egyik legjellegzetesebb megjelenési formája. A templomkertben látható Szőnyi Benjámin mellszobra, Szőnyi Endre alkotása.

Újvárosi Református Templom

A város harmadik református temploma adományokból épült (a legnagyobb Kovács Ferencé (1823-1895), 22 ezer korona). 1898-ban Sándy Gyula tervei alapján, Koncz Pál és Szabó Mihály kivitelezésében készült el. A templomkertben látható Újváros lelkészének, Györffy Józsefnek (1869-1929) portréja.

Unitárius Templom

Az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 1567-ben voltak hitvallói Hódmezővásárhelyen, de csak 1877-ben alakult meg a helyi unitárius egyház. A régi imaház helyett 1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom a Völgy utcai telken, Kruzslicz Károly építész tervei alapján.

Zsinagóga