Görög Keleti Templom , Hódmezővásárhely

A 17. század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek. Templomépítésre II. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot. Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a toronybejárattal szemben helyezkedik el. Mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv.

A 17. század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek. Templomépítésre Ii. József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak. Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emelhettek. Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot. Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a toronybejárattal szemben helyezkedik el. Mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik. A bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatás is érződik rajtuk. A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították. A Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai. Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv.