Nagyréde bemutatása

A község határában talált pattintott kőeszközök arra engednek következtetni, hogy a falu és környéke igen régóta lakott település volt. Híresek a feltárt avar kori temetők. A pincesoron is e korból származó sírokat találtak. A 31. sz. pince építésekor 1941-ben az akkori gazda elmondása szerint egy sírból ember és lócsontváz, valamint kard és farago tt kő került elő. 1982-ben építették a 29. sz. pincét, melynek kiásása alkalmával 7 sírt vágtak át. Sajnos ezek feltárása szakember híján elmaradt.

A település nevét birtokosáról az Aba nemzetséghez tartozó Rédey családról kapta. Első okleveles említése 1275-ből származik, villa Rede inferior " Alsóréde falu " alakban. Az 1600-as években a Rákóczi családnak is volt itt birtokrésze. Már ekkoriban jelentős helyet foglalt el az itt élők megélhetésében a szőlőtermesztés, mely azóta is meghatározó szerepet játszik a falu életében.

A valóságban kevesen látták azt a szőlőtermő vidéket, melynek gyökerei több száz évvel ezelőttig nyúlnak vissza. Európa legnagyobb, összefüggő ültetvénye - ezer hektáron - található itt. A szőlőtermelés, melynek kedvező adottságot biztosít a Mátra klímája, a földrajzi és éghajlati
Adottságok -többek között a napfényes órák magas száma - a 18. sz.-ban, a török hódoltság után vett nagy lendületet. A nagyrédei bor méltán őrzi hosszú ideje világhírét.