Zsellérház

A település legrégibb fennmaradt lakóházát a község közterén, az Erzsébet tér 1. szám alatt találjuk.

A becslések szerint a XVIII-XIX. század fordulóján, mintegy 220 évvel ezelőtt épülhetett. A Zsellérház az egykori libapáston áll, ahová az 1780-as évek végén a faluból néhány zsellér költözött. A régi zsellérházakból csak ez az egy, a mai tájház épülete maradt meg.
A vert falú, zsúpfedeles ház egykori gazdája Balázs István, maga is zsellér volt még a XIX. században. A család utolsó tagja 1971-ben halt meg. A távoli rokonság nem tartott igényt a szerény hajlékra. Ma már nyoma sem lenne, de a községi tanács nemes lokálpatriotizmusától vezéreltetve úgy döntött, hogy rendbe hozatja és múzeumi kiállítóhelyet létesít itt.1980 októberében, a Múzeumi és Műemléki Hónap alkalmából nyitották meg ünnepélyes keretek között a falumúzeumot.

A Zsellérház zsúpfedeles, három osztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Táblatelken létesült. Falazata fonott sövényből (vert fal) és vályogból készült. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős. Nemes egyszerűséggel faragott deszkaoromzatán felül szellőzőrács, alatta két sorban nagyobb szellőző- és világító nyílások. Az utcára néző homlokzatán két szalagkeresztes ablak, keskeny cserép vízvetővel, amelyet a két vízvetőgerenda vége tart farkasfog mintával fűrészelt deszkával. A fal alján magas utcai padka. Az udvari homlokzat háromtengelyes, a kamra, a pitvar és a ház nyílásaival.
A falu jelesebb ünnepein életre kel a ház. Az egyesület tagjai korabeli viseletben a hagyományos paraszti élet mindennapjaiból adnak ízelítőt.

Részesei lehetnek a látogatók a hétköznapi munkáknak - lekvárfőzés, kukoricafosztás; az ünnepnapoknak - lakodalmas; régi gyermekjátékokkal lehet ismerkedni - töklámpa faragás, brigézés; régi ízeket lehet kóstolni - kemencében sült sótalan, görcsösbodak, bográcsban főtt cukros kukorica.
A múlt századi életképeket nagy szeretettel fogadják mind a falu lakói, mind az ide látogatók.