Pécs és környéke bemutatása - 29. oldal

Római Katolikus Templom

A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már állt a XIV. század elején templom, melyet 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A templom és a köréje települt egykori falu valahol a nagyharsányi úttól délre, a beremendi erdő közelében lehetett. A templom emlékét egy dűlőúti elnevezés is őrzi: Régi templomföldek, Alte Kirchenacker. Azon a lejtőn, ahol a mai Villány fekszik, szőlők voltak és ezek egészen a Remetéig húzódtak. A dűlő elnevezése is középkori eredetű, mert itt a hegy oldalába vájt barlangban remeték éltek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le. Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt. Az ország 12 főpapja közül hét Mohácson elesett. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a település, és Villány lakossága érezhetően gyarapodott letelepedő német katolikusokkal. A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya. Napjainkig tíz plébánosa volt a gyülekezetnek Arnold János 2005 decemberében ment nyugdíjba, azóta Lelkes József a plébános Villányban. Kohn András plébános (1853-1887) idejében 1865 augusztusában szentelték fel a festői templomhegyen fekvő kálváriát. Kohn plébános sírboltja ma is itt található.

Római Katolikus Templom

Római Katolikus templom

Plébánia: 7362 Vásárosdombó, Szabadság tér 15.

Római Katolikus templom

Római katolikus templom

1733-ban megkezdték a templom építését, melyet 1783-ban fejeztek be. Ez egy római katolikus templom, mely barokk stílusban épült Szent Miklós tiszteletére. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette.

Római katolikus templom

A 347 fős falu, templomának védőszentjéről, Szent Erzsébetről kapta a nevét. A katolikus templomot 1774-ben építették. Színes mozgalmas freskói Árpád- házi Szent Erzsébetet, valamint magyar szenteket ábrázolnak, a szószék pedig copf stílusú.

Római katolikus templom

A falu mindkét temploma gondosan felújított és karbantartott épület. A lakosság mintegy kétharmada katolikus, de a református vallásúak műemlék temploma is már 200 éve várja imádságra híveit.

Római katolikus templom

"Beremenden már a legrégibb időben is folyt lelkipásztori munka. A régi írások beszélnek a Miklós nevű papról, aki már 1333-ban végezte a lelkészi teendőket. Feltehetjük, hogy Beremenden már abban az időben is volt templom. Ki építette azt, s milyen volt arról - sajnos - semmit sem tudunk. A török megszállás idején bizonyára elpusztult, romba dőlt. Amikor a törökök kiűzése után újból megindul a rendes lelkipásztori munka, hiányzik a templom, s a paplak." A plébánia történetírója szerint: "Spolyarics plébános koráról - 1713-ban lett beremendi lelkipásztor - tudjuk, hogy templom hiányában magánházakban végezte az istentiszteleteket, s lakása is afféle viskó volt. ... az új templom a réginek közelségében, sőt annak romjain épült fel. 1719-ben már készen áll a templom. Felépítteti pedig Beremend földesura Veterani János és Mária Kamilla. A főoltár felett ott van Szent Mihály arkangyal képe, míg tetejében a Veterani család címere díszeleg. Szent Mihály arkangyal volt tehát már a védőszentje, s így a községnek búcsúnapja már ebben az időben is Szent Mihály napja, szeptember 29-én volt. (Forrás: A beremendi plébánia története, összeállította: Geosits Lajos, Siklós, 1936.)

Róth Pincészet

Az 500 méter hosszú pincelabirintust az 1790-es években kezdték el építeni és 1888-ban fejezték be. Ékessége a két főág végén található egy-egy 50 000 literes üveghordó. A felső szinten a középkori várak lovagtermére emlékeztető, száz vendég fogadására alkalmas terem található, mely ideális fogadások, összejövetelek, rendezvények lebonyolítására, megújult kerthelységünk, pedig ideális helyszín grill- és bogrács partykhoz.

Rózsaszín Zsolnay Kiállítás

A Kezdetben volt a rózsaszín című gyűjtemény a Zsolnay használati tárgyak legjavát tárja a látogatók elé. Minden darabja egyedi: a kézzel készült rózsaszíneknek hol a kiöntőjük, hol a fülük, hol az alakjuk, de gyakran a külső mázuk színárnyalata is különbözik egymástól. Winkler Barnabás rózsaszínű Zsolnay kerámiagyűjteménye méltó párja Gyugyi László A Zsolnay Aranykora című kiállításának.

Sarlós Boldogasszony Római Katolikus Templom

A barokk stílusú templom 1770-ben épült, főoltára klasszicizáló, a szenteltvíztartót török mosdómedencéből alakították ki.

Sarlós Boldogasszony Római Katolikus Templom

Legjelentősebb műemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé nagy méretű egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512 ( Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek.Az alul csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz (rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe. Az épület későbarokk berendezése különösen értékes, A főoltár Mária látogatása Erzsébetnél ábrázoló XVIII századi oltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A baloldali mellékoltár képe Mária-Magdolnát ábrázolja festője ismeretlen, a jobb oldali mellékoltáron pedig Kálvária szoborcsoport helyezkedik el, fafaragású keresztje a II. József által megszüntetett Jakab-hegyi pálos kolostor templomából származik. A keresztúti stációk 14 képét Csonka Ferenc plébános kapta a Rómában élő Prokop Péter papfestőtől, aki a cserkúti templom Szent Kereszt-oltárképét is festette az ottani stációképekkel együtt. A templomban inkább kiállítási tárgyként, mint a berendezés szükséges részeként látható egy fehér mészkőből faragott gótikus pasztofórium (szentségház), és a déli kapu mellett a helyi vörös homokkőből faragott középkori szenteltvíztartó és a nyugati előcsarnok falán lévő kőkereszt a Jakabhegyi pálos kolostorból került ide. A pécsi székesegyház helyreállításakor annak barokk berendezései közül a legdekoratívabb tárgy a székesegyház egykori Corpus Christi kápolnájából a szószék 1780 után, a gyóntatószéket, a keresztelőkutat és a nagy fémcsillárt helyezték át ide. Feltehetően a templom eredeti gótikus szentségoltárához tartozhatott az a XVI.század eleji kőfaragvány, amelyre 1772-ben a barokk újjáépítés építési feliratát vésték fel. Ez ma a templom előcsarnokában van elhelyezve. A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941-ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre. Senki sem hitte Kővágószőlősön, hogy több mint két évszázad után egyszer helyére kerül a négy számlapu toronyóra. Amikor 1772-ben felújították a templomot a toronyban megépítették avilágtájak szerint a számlapok helyét, kijelölték hol is áll az óraszerkezet. Csupán nem volt pénz a vásárlásra. Édesapám Sándor Tibor indította el a toronyóra ügyét, mely végülis ma örök emléket állít ama nemes gondolatának, hogy valami maradandót kellene alkotni. Toronyzene: 2003. Szeptember 08.-tól munkanapokon 14.00 h-kor toronyzene csendül fel a kővágószőlősi templom tornyából. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte, hogy a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan elődeink egykor naponta indultak munkába a bányákba, a templomtornyokból egy időben ugyanaz a toronyzene emlékeztessen a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra. A megszólaló zene jelentsen tiszteletadást a bányász szakmának, és e nehéz, áldozatos munkát végzett bányászelődeinknek. A világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés eredményeként a 2003. évi Bányásznap ünnepségeinek keretében szólalt meg először a pécsbányai, a kővágószőlősi, a pécsszabolcsi katolikus templomtoronyból és a komlói városháza tetejéről a "Tisztelet a bányásznak" kezdetű dalkompozíció. Tisztelet a bányász szaknak, Jószerencse áldás lengje át Bárha napfényt odalent nem kapnak, Hőn imádják mégis a hazát... A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetű német dal Közép-Európában mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert. Magyarul először Selmecbányán. A Bányászati és Erdészeti Akadémia új épületének avatásán hangzott el 1900-ban. A dalkompozíció -első része utalás a múltra. A hajdani műszakkezdésre hívó, a bányászatban nemzetközileg is ismert, mára már elfeledett jel itt megszólaló néhány ütemét örökíti meg, -a második része egy harangjáték átmenet, mely a munkába hívásról a tiszteletadásba vezet át, -a harmadik rész tiszteletadás a nehézsorsú bányászelődeinknek és magának a bányász szakmának.

Sauska Pincészet Villány

Schaár Erzsébet utca

A Schaár Erzsébet utca a Janus Pannonius Múzeum részeként működik a belvárosban.

Schiller pince

Pécsváradon a vár szomszédságában terül el a 2 hektáros ültetvényünk, amely generációkon át öröklődött. Régi, paraszti stílusú, földes padozatú, kővel kirakott pincénkben 40 főig borkóstolók szervezését vállaljuk hidegtállal vagy meleg étellel.

Schloßberg Vendéglő

Vendéglőnk közvetlen a 6-os főút mellett bőséges és házias ételekkel várja vendégeit.

Schloßberg kilátó

Mecseknádasdon, a Schlossberg várromtól nem messze található a Várhegy kilátó, a piros jelzéssel ellátott tanösvény mentén. Innen lélegzetelállító kilátásban lehet részünk a Keleti-Mecsekre, az Óbányai-völgyre, magára a falura és a kiterjedt szőlőültetvényekre.

Schloßberg várrom

A 6-os főút déli oldalán, a falu fölé emelkedő, magas domb peremén fekszik az egykori erősség, melynek területe régebben a püspöki kastélyparkhoz tartozott. A rom eredetileg egy 13. századi templom volt, melyet a törökök erőddé alakítottak át.

SemiramiS Garden Panoráma kávézó

Újonnan nyílt éttermünkben kávékülönlegességeket, melegszendvicseket és salátákat kóstolhatnak meg vendégeink.

Siklósi Kerámia Alkotóház

A Siklósi Nemzetközi Kerámia Szimpózium állandó kiállítása. Az épület eredetileg a középkori eredetű kolostorépület XVII. századi átépítésével kialakított ferences rendi kolostor volt.

Siklósi Táncsics Vadásztársaság

A társaság, az ország legdélibb pontján, Baranyában működik. A vadásztársaságot dr. Horváth Béla alapította 1946-ban. A területünk, amelyet délről Horvátország, keletről a Bólyi Mg. Zrt., északról és nyugatról kisebb területek határolnak 10 848 ha, ebből a lakott terület 652 ha, a taglétszámunk hatvan fő (a megye második legnagyobb társasága). A területet az előírásoknak megfelelően körzetekre osztottuk, amiket számokkal láttunk el. A könnyebb tájékozódás miatt, és hogy őrizzuk a hagyományokat, valamint az idősebb vadászok könnyebb eligazodásáért felsoroltuk az eredeti neveket is a száraz számok mellett. Ilyen szép és már majd elfeledett nevek szerepelnek: Törökerdő, Dázsony, Gombár, Tító-sarok, Bő, Lengyár, Parancsnoki-tó, Bencze-nád, Aranyos, Makkvetéses és még sorolhatnám. A területet közepes nagyvadasnak ítéljük, ami évekkel korábban inkább apróvadas jellegű volt. Mára, köszönhetően a 20%-osra növekedett erdősültségnek, nőtt a nagyvadállomány is. A területen kiváló gímszarvas- és nagyon jó őzállomány él, amit az is alátámaszt, hogy a lövetett trófeás nagyvadak 50-60%-a évek óta érmekkel büszkélkedhet. Farkasházi Miklós szervezőmunkájának köszönhetően évente megrendezzük a Vadászok a Magyar Vizsláért elnevezésű programot, ami egyben verseny és bemutató is. Ehhez a helyszínt és a feltételeket a VT biztosítja a Mattyi horgásztónál és környékén. Néhány szó a vadgazdálkodásunkról: évente 15 ha vadföldet művelünk, a tél folyamán közel tíz vagon szemes takarmányt helyezünk ki, aminek nagy része vásárolt, első osztályú törtszem. A területünkön gazdálkodókkal igen jó a kapcsolat, csökkent értékű takarmányokkal ők is támogatják a társaságot. Nagy gondot fordítunk a vadkárelhárításra is, s hogy az a leghatékonyabb legyen, vadászni vadkár idején kizárólag a művelt területeken engedélyezett, nem korlátozzuk a vendéghívások számát, és ha szükséges, fizetett őröket alkalmazunk, akik naponta jelentést tesznek.

Siklósi Vár

A siklósi vár legautentikusabban megmaradt középkori része a várkápolna. A XV. században épült gótikus stílusban, később a 16. században reneszánsz stílusban bővítették. Két 15. századi freskó található itt és két egykori várúr sírja. Itt temették el 1936-ban gróf Benyovszky Móricot és az 1849-es szabadságharc külügyminiszterét, gróf Batthyány Kázmért.

Siklósi Várszínház

Sokác Tájház

Sokác néprajzi kiállítás: egykori lakberendezési és használati tárgyak, gazdasági épületek és gazdálkodási eszközök.

Sombereki horgásztó

Horgásztavunkat 2011. április 1-én nyitottuk meg horgászaink és vendégeink előtt Somberek településen. Somberek Baranya-megyében található, Mohácstól 10 km-re és az M6-os autópályától 5 km-re. A szabadidő park területén 2 horgásztó, recepcióépület, rönkház apartmanokkal, játszótér és állatsimogató található. Mindkét horgásztó völgyzáró gátas tó, melyekben mesterséges szigetek kerültek kialakításra, hogy ez is izgalmasabbá és szebbé tegye a horgászatot. A felső tó 1,5 hektár területű, a lenti tó 2,4 hektár területű. Horgászható halaink között megtalálható a ponty, ezüstkárász, csuka, süllő, dévérkeszeg, afrikai harcsa és lénai tokhal. Legnagyobb mennyiségben ponty található a tóban, melyek átlagsúlya 2-4 kg, de úszkál néhány nagyobb méretű is köztük, akik 12-15 kg-osak. Az őszi lehalászás alkalmával hálóvégre került nem egy 8-10 kg-os süllő is, melyek visszatelepítésére még aznap sor került. Haltelepítés általában 3-4 hetente történik, ekkor leginkább ponty és kárász kerül a tóba. Az idényhalak úgy, mint az afrikai harcsa telepítésére nyár elején kerül sor. Tavinkon fajlagos tilalom nincs, 5 kg feletti ponty nem vihető el, a többi hal esetében az MOHOSZ által meghatározott méretek a mérvadóak. A napijegy megváltása után korlátlan mennyiségű hal vihető el a kifüggesztett napi árak ellenében. Nyitvatartási idő reggel 6 órától este 8 óráig vagy sötétedésig mindennap, Hétfő kivételével. Ünnepnapokon a hétfői napon is nyitva tartunk. Éjszakai horgászatra júniustól szeptemberig van lehetőség kéthetente szombatonként, melyről a weboldalunkról tud tájékozódni az aktuális évben. Felnőtt és gyerek horgászjegy váltható, melyekkel egy kísérő személy is ellátogathat hozzánk, a további személyek kirándulójegy vásárlásával tudnak eltölteni nálunk egy szép napot. Különböző, kedvezményes bérletlehetőségekért kérem, hogy látogassanak el honlapunkra. Minden évben a gyerekek és felnőtt horgászok részére is rendezünk versenyeket, mint például feeder botos horgászverseny, vagy a 24 órás versenyünk. Várunk minden olyan látogatót, aki szép, rendezett környezetben szeretné szabadidejét eltölteni. A horgászat mellett lehetőség van a büfé, tűzrakó helyek, asztalok, padok igénybevételére, haltisztító, mosdók, wc-k használatára valamint a gyerekeknek szerettünk volna kedveskedni az állatsimogatóval, a szabadtéri játékokkal és a játszótérrel. A 2013-as szezonban már a rönkházunk is megnyitja kapuit a szállóvendégek előtt, ahol 8 apartman szoba található 2 szinten, mely összesen 32 fő elhelyezésére alkalmas. Ide várjuk a családokat, baráti társaságokat, céges csapatokat, vállalati csoportokat, akik egy kellemes kikapcsolódásra vágynak nyugodt és gyönyörű természeti környezetben.