utazzitthon.hu
Keresés…
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéke bemutatása - 32. oldal

Kiemelt városok (14)

Belvárdgyula, Bikal, Cserkút, Drávasztára, Harkány, Komló-Sikonda, Kozármisleny, Magyarhertelend, Orfű, Pécs, Siklós, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

922 találat

Sárkány-forrás és Sárkány-szakadék

Sárkány-forrás és Sárkány-szakadék

Orfű

Márványtáblával ellátott, állandóan csordogáló forrás. Felirata egy ovális táblán felül SÁRKÁNY középen 1958 FORRÁS. A Sárkány-forrás az orfűi műút falu előtti hajtűkanyarjának közelében a Sárkány-szakadékban található, a zöld sáv jelzésű turistaútból kiágazó gyalogösvényen közelíthető meg. Márványtáblával ellátott, állandóan csordogáló forrás. Felirata egy ovális táblán felül SÁRKÁNY középen 1958 FORRÁS. Főleg a környéken lakók használják, mivel a völgyben nem vezet turistaút. A Sárkány-szakadék egy kb. 500 m hosszú óriási mohos sziklákkal tarkított völgy. Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint mintha a sziklákat a sárkányok hányták volna össze a szakadékban. A Nyugat-mecseki-karszt két jelentős patakvölgye egyesül itt: a majdnem pontosan észak-déli irányú Szuadó és az ettől kissé nyugatabbról érkező Körtvélyes. Az érdekességet az adja, hogy a Jakab-hegy fő tömegét alkotó triász homokkő itt találkozik a Lapisi Mészkő Formációval - éppen a nemkarsztos-karsztos kőzethatáron járunk. Valamivel feljebb a Szuadó völgytalpán számos víznyelőbarlang alakult ki - ám a Körtvélyesben ilyeneknek nyoma sincs. A jelentős mennyiségű hordalékot szállító, felsőszakasz-jellegű vízfolyások a viszonylag puhább kőzetből álló térszínre érve hátravágódtak és az addigi V-alakú völgyből néhány száz méteren át meredek, szinte függőleges falú szakadékot hoztak létre, hatalmas sziklatömbökkel.

Természeti érték

25 találat a térképen ebből az oldalból

Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.