utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Felfedezés

Észak-Alföld bemutatása

Aki egyszer itt jár, azt elbűvöli az Észak-alföldi régió varázsa, mely számtalan szépséget, maradandó értéket rejt. Akit vendégül lát e táj, megtapasztalja, milyen a rabul ejtő szabadság.

Bővebben a helyről
A világon egyedülálló hortobágyi táj tökéletes simaságú pusztaság, Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt legelője. A táj sajátos, időtlen nyugalmat áraszt, a helybeliek úgy mondják, a puszta senkit nem hagy közömbösen: akit megérint a varázsa, menthetetlenül beleszeret, aki nem hallja meg a végtelen rónaság néma muzsikáját, az sohasem fogja szívébe zárni.
Az Észak-alföldi régió ezerszínű arcát mutatja a látogatónak, aki felfedezni indul ezt a tájat. Sok-sok természeti, építészeti, kulturális gyöngyszem, csak erre a vidékre jellemző kincsek: a nap égette alföldi pusztaságok, a szépséges erdős, ligetes területek s a titkokat suttogó folyók éppúgy rabul ejtenek, mint az észak-alföldi fürdők felüdülést nyújtó gyógyvize, a régmúltat idéző, meghitt hangulatú szatmár-beregi templomok vagy a ...
.... a büszke alföldi épületek. Felfedezésre csábítanak a népi hagyományok szülte jellegzetes kézművesremekek, a folklór táplálta dallamok, kóstolásra kínálkoznak az itteni sajátos ízek. A természet csodái nemcsak gyönyörködésre késztetnek, de túrázni, sportolni is hívnak: a folyók úszásra, vízi sportokra ösztönöznek, a rónák és a szatmári területek kitűnő terepet adnak a lovagláshoz, de gyalogosan vagy két keréken is boldogság felfedezni ezt a tájat.
Aki egyszer itt jár, azt elbűvöli az Észak-alföldi régió varázsa, mely számtalan szépséget, maradandó értéket rejt. Akit vendégül lát e táj, megtapasztalja, milyen a rabul ejtő szabadság.
Tegyen egy képzeletbeli utazást egy különleges vízi világban, az Alföld síkságán, a hömpölygő folyó és a tó találkozásánál!...Burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblök, madarak ezrei köröznek a levegőben és bújnak a nádasokban…körülöttük csend és harmónia. A természet csodája a Tisza-tó.Magyarország tenyérnyi területén bejárhatja Európa különleges Világörökségét, a Tisza-tavi Madárrezervátumot, romantikus csónaktúrákat tehet, kipróbálhatja szerencséjét a legendás halbőségéről ismert Tiszán.
S ha mozgalmasabb napokra vágyik jet-skí-t, motorcsónakot bérelhet kedvére, kerékpáron, lovon bebarangolhatja az apróbb falvakat, fürödhet termálfürdőkben, kóstolhat halászlevet, birkapörköltet és ellátogathat az ország cseresznyéskertjébe.

104 találat · 4 tájegység a régióban

Tájegységek: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza-tó

104 találat

Bartók Béla úti tölgyfasorok

Debrecen

Koruk: 50 év Egyedek száma az északi oldalon: 59 db Egyedek száma a déli oldalon: 62 db Átlagos magasságuk: 12-20 m Törzskerületük: 100 - 230 cm (minimum/maximum) 1981 óta védett a Bartók Béla út elején a Kenézy Gyula Kórházhoz vezető út mindkét oldalát szegélyező kocsányos tölgyfasor. Debrecen város területén ritka értékű utcafásítás. A jobb oldalon 78, a baloldalon 83 kocsányos tölgyet ültettek. A fasor 50 éves. A szép utcafásítás jelentősen javította a levegő minőségét és csökkentette a zajszintet, ami az egészségügyi intézmény közelében nem elhanyagolható körülmény. A valamivel több mint 120 példányra fogyatkozó állomány egyedszámát 2007-ben a Bartók Béla út rekonstrukcióját követően fiatal tölgyek telepítésével növelték ugyan, de faj és egyedszámuk így sem éri el a korábbi telepítésnél regisztrált arányokat. A fokozódó antropogén hatások miatt számolnunk kell a termőhelyi tényezők romlásával (klíma, hidrológiai viszonyok változása stb.) az elkövetkező években. Gondoskodni kell a talaj vízháztartási egyensúlyának megőrzéséről, valamint a felső talajszelvény vízkapacitásának növeléséről.. Az egyik legfontosabb feladat a vízpótlás, hiszen vízhiány esetén csökken az asszimilációs folyamat, zavarok lépnek fel a növények nedvkeringésében, valamint annak enzim- és hormontermelésében, melynek következtében csökken az egyes egyedek ellenálló képessége. Kép és szöveg: Varga József

Természeti érték
Déri téri kocsányos tölgy

Déri téri kocsányos tölgy

Debrecen

Kora: 120 - 130 év Magassága: 20-24 m Törzsének mellmagassági kerülete: 372 cm 1976 óta védett. A Déri téren áll az a védett kocsányos tölgyfa, melynek mellmagassági átmérője 118cm, magassága 20-24m. A fűvészkert helyén állt Pap-tava fáinak egy száz évesnél idősebb, megmaradt példánya. A Déri Múzeum előtt álló kocsányos tölgy egyik legfontosabb fafajunk. Tartós, kemény, rugalmas és jól megmunkálható fájának ipari felhasználhatósága széleskörű. Az éghajlati szélsőségeket jól tűri, a kései fagyokat magtermése sínyli meg. Az erősen kötött agyagtól a laza homokig minden talajtípuson megél. Egyedül a talaj tápanyagtartalmával szemben igényes, egyik legimpozánsabb lombos fafajunk A tölgy jelenleg jó általános állapotban van, de a termőhelyi tényezők lassú átalakulása, degradációja miatt csúcsszáradás jelei tapasztalhatók a fa koronáján. Csonkolással, ifjító metszéssel sokat javíthatunk a fa egészségi állapotán, melynek eredményeként még hosszú évtizedeken át gyönyörködhetünk ebben a kapitális méretű tölgyben, mely fajának egyik legszebb példánya Debrecen belvárosában. Itt kell megemlékeznünk a tér épített környezetének kicsiny remekműveiről a Déri tér szobrairól. A múzeumépület homlokzata előtt Medgyessy Ferenc allegorikus művei jelképezik egyenként a gyűjtemény fő tárgyköreit: a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz megszemélyesített alakjaiban. Megbízást 1929-ben kap elkészítésükre, 1930-ban már a tér díszei. A régészetet szimbolizáló szobor az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. A tér egyik átellenes sarkában ugyancsak Medgyessy alkotása a Móricz Zsigmond ülő szobra, amely 1955 után készült. Déri téri szobrát Darvas József 1960-ban, a művész halála után avatta fel. A park másik szögletében áll Debreceny Tivadar (1890-1976) bájos, kecses szobra, a merengő. Ez az intim kis park csak felkészíti a látogatókat azokra a szépséges látnivalókra, amelyeket az ország egyik leggazdagabb múzeumi gyűjteményét őrző Déri Múzeum kínál. Debrecenben Löfkovits Artúr órás és ékszerész kezdeményezte 1902-ben egy múzeum létesítését. A Déri Múzeum Debrecen városának szülöttei, a debreceni iparosok munkája s a debreceni polgárok áldozatkészségének gyümölcse, melyet a debreceniek állami hozzájárulás nélkül, kizárólag saját erejükből létesítettek. A Déri Múzeum megépítésével és megtervezésével Debrecen város tanácsa Györgyi Dénes műépítészt, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskola tanárát és Münnich Aladár műépítészt az 1923. esztendőben együttesen bízta meg. A múzeumi épület az ősi tradicionális helyen, a város központjában, a régi kis füvészkert helyén épült fel. Közvetlen tőszomszédságában áll a református Debrecen legnagyobb büszkesége, a történelmi jelentőségű Nagytemplom és az e mögött felépült ősi, több évszázados, nagyhírű református kollégium épülete is. Mindkét épület az empire-kor igen jellegzetes művészi alkotása. A neobarokk stílusú múzeumot l928-ban építették és Déri Frigyes, bácskai származású, Bécsben élő selyemgyárosról nevezték el, aki három világrészből származó óriási értéket képviselő régiséggyűjteményével ajándékozta meg a várost. A nagylelkű adományozó fivére, Déri György értékes néprajzi gyűjteményével gazdagította a múzeumot. Kép és szöveg: Varga József

Természeti érték
Egyetem téri kocsányos tölgyek

Egyetem téri kocsányos tölgyek

Debrecen

Kora: 200-220 év Magassága: 20-22 m A fa mellmagassági kerülete: 562 cm! 1981 óta védett. Az Egyetem tér kialakítása a francia kertek mintájára történt. A parkban a harmincas években állították fel a négy jeles tudós, tanár, reformátor: Méliusz Juhász Péter, Huszár Gál, Szenczi Molnár Albert és Komáromi Csipkés György szobrát. A tér közepén kétlépcsős, szökőkutas vízmedence áll. Ezen a téren található négy védett kocsányos tölgyfa, közülük egy sajnos már kipusztult, egy 202 éves példányt pedig 2004 nyarán kivágtak Ezek a kocsányos tölgyek a Debreceni Nagyerdő jellegzetes képviselői. Ma már egyre kevesebb ilyen korú fa látható, mert a város terjeszkedésével egyre csökken a Nagyerdő faállománya. A Templomkönyvtár előtt álló bombasérült példány a Debreceni Egyetem központi épületétől viszonylag távol áll, (70m) így ez a fa termőhelyi viszonyait csak minimális mértékben befolyásolja. A korona 80-85%-ban ép, de középső és felső harmadában már több nagyobb sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) bokor figyelhető meg. A régi Nagyerdő talán egyik utolsó példánya ez az impozáns méretű tölgy, melyhez hasonló egyedet talán már a város északi határán húzódó Öregtölgyes területén sem találunk, ezért ennek a tölgynek a megőrzése, védelme kiemelt jelentőségű feladat az utókor számára. Kép és szöveg: Varga József

Természeti érték

25 találat a térképen ebből az oldalból