Déri téri kocsányos tölgy , Debrecen

Kora: 120 - 130 év Magassága: 20-24 m Törzsének mellmagassági kerülete: 372 cm 1976 óta védett. A Déri téren áll az a védett kocsányos tölgyfa, melynek mellmagassági átmérője 118cm, magassága 20-24m. A fűvészkert helyén állt Pap-tava fáinak egy száz évesnél idősebb, megmaradt példánya. A Déri Múzeum előtt álló kocsányos tölgy egyik legfontosabb fafajunk. Tartós, kemény, rugalmas és jól megmunkálható fájának ipari felhasználhatósága széleskörű. Az éghajlati szélsőségeket jól tűri, a kései fagyokat magtermése sínyli meg. Az erősen kötött agyagtól a laza homokig minden talajtípuson megél. Egyedül a talaj tápanyagtartalmával szemben igényes, egyik legimpozánsabb lombos fafajunk A tölgy jelenleg jó általános állapotban van, de a termőhelyi tényezők lassú átalakulása, degradációja miatt csúcsszáradás jelei tapasztalhatók a fa koronáján. Csonkolással, ifjító metszéssel sokat javíthatunk a fa egészségi állapotán, melynek eredményeként még hosszú évtizedeken át gyönyörködhetünk ebben a kapitális méretű tölgyben, mely fajának egyik legszebb példánya Debrecen belvárosában. Itt kell megemlékeznünk a tér épített környezetének kicsiny remekműveiről a Déri tér szobrairól. A múzeumépület homlokzata előtt Medgyessy Ferenc allegorikus művei jelképezik egyenként a gyűjtemény fő tárgyköreit: a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz megszemélyesített alakjaiban. Megbízást 1929-ben kap elkészítésükre, 1930-ban már a tér díszei. A régészetet szimbolizáló szobor az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. A tér egyik átellenes sarkában ugyancsak Medgyessy alkotása a Móricz Zsigmond ülő szobra, amely 1955 után készült. Déri téri szobrát Darvas József 1960-ban, a művész halála után avatta fel. A park másik szögletében áll Debreceny Tivadar (1890-1976) bájos, kecses szobra, a merengő. Ez az intim kis park csak felkészíti a látogatókat azokra a szépséges látnivalókra, amelyeket az ország egyik leggazdagabb múzeumi gyűjteményét őrző Déri Múzeum kínál. Debrecenben Löfkovits Artúr órás és ékszerész kezdeményezte 1902-ben egy múzeum létesítését. A Déri Múzeum Debrecen városának szülöttei, a debreceni iparosok munkája s a debreceni polgárok áldozatkészségének gyümölcse, melyet a debreceniek állami hozzájárulás nélkül, kizárólag saját erejükből létesítettek. A Déri Múzeum megépítésével és megtervezésével Debrecen város tanácsa Györgyi Dénes műépítészt, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskola tanárát és Münnich Aladár műépítészt az 1923. esztendőben együttesen bízta meg. A múzeumi épület az ősi tradicionális helyen, a város központjában, a régi kis füvészkert helyén épült fel. Közvetlen tőszomszédságában áll a református Debrecen legnagyobb büszkesége, a történelmi jelentőségű Nagytemplom és az e mögött felépült ősi, több évszázados, nagyhírű református kollégium épülete is. Mindkét épület az empire-kor igen jellegzetes művészi alkotása. A neobarokk stílusú múzeumot l928-ban építették és Déri Frigyes, bácskai származású, Bécsben élő selyemgyárosról nevezték el, aki három világrészből származó óriási értéket képviselő régiséggyűjteményével ajándékozta meg a várost. A nagylelkű adományozó fivére, Déri György értékes néprajzi gyűjteményével gazdagította a múzeumot. Kép és szöveg: Varga József