utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…

Szombathelyi látnivalók

Bővebben a helyről
A Szombathelyen sétáló vendég joggal érezheti, hogy két évezred mai örököse, hiszen barangolása során személyesen átélheti a római kor és a modern, pezsgő élet összefonódását. A város utcáin sétálva a több évezredes hangulatot árasztó világból észrevétlenül átléphetünk a mába. A város parkjai, a Szent Márton Látogatóközpont, a Történelmi Témapark, a Csónakázótó, a Tófürdő, a Kalandváros, a Vasi Múzeumfalu, a Kámoni Arborétum, a kiállítóhelyek, múzeumok és a felújított Fő tér változatos, ugyanakkor harmonikus városképet alkot. A város építészeti emlékei mellett kiemelendők nagy rendezvényei is, melyek az egész év folyamán tartalmas, igényes elfoglaltságot nyújtanak.

Savariat Claudius császár alapította Kr.u. 43-ban - lakói Róma polgáraival azonos jogokat élveztek, a városon áthaladó Borostyánkő-út kereskedelméből meggazdagodtak, pompás épületeket emeltek, melyek egykori fényét két régészeti feltárás is segít elképzelni. A római polgárváros fórumát Járdányi Paulovics István régész tárta fel. A róla elnevezett Romkertben (Templom tér 1-3.) találta meg a helytartói palota s egyben Pannónia legnagyobb összefüggő mozaikját - részletei ma is láthatók- a római kövekből épült IX. századi vár alapfalait, a 2000 éves Borostyánkő-út közel 50 méteres szakaszát, a Mercurius-szentély-, a közfürdő-, a vámház-, pénzváltó-, és üzletek maradványait.

A római provinciában is elterjedt egyiptomi Isis-kultusz II. századi, savariai szentélye az Iseum Romkertben (Rákóczi u. 1.) szolgál díszletként a nyári Iseum Szabadtéri Játékokhoz.
A Templom-teret betöltő, kéttornyú Püspöki Székesegyház- Magyarország legnagyobb barokk temploma - építése 1791-ben kezdődött, hatalmas belső terét kiváló művészek díszítették freskókkal, festményekkel és szobrokkal, melyek 1945-ben súlyosan megsérültek, restaurálásuk folyamatos. A város templomai közül megtekintésre érdemes a szép barokk kapujáról ismert gótikus Szent Erzsébet Plébániatemplom (Aréna u. 1.) mellette az egykori Ferences kolostor épülete.

A szombathelyi tórendszer csónakázásra és horgászatra egyaránt alkalmas környezetében kialakított Vasi Múzeumfaluba (Árpád u. 30.) 27 község 37 épületét telepítették a népi építészet jellegzetes emlékeinek megőrzésére.

A Kámoni Arborétum (Szent Imre herceg u. 7.) az ország legnagyobb arborétuma , ahol több mint 1000 fenyőfaj mellett 2000 lomblevelű fafaj él, a kert büszkesége az 50 fajtát képviselő tengernyi rhododendron-bokor melyek májusi virágzásuk során teszik legszebbé a kertet.

Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 226 km. Az M1-es autópályán Abdáig, majd a 85-ös számú főúton Csornáig. Csorna határától haladjon tovább a 86-os számú főút felé.

126 találat

Csónakázótó és Horgásztó

Csónakázótó és Horgásztó

Szombathely

Az egykori agyagbányászat miatt keletkezett kubikgödrök átalakításával hozták létre a hatvanas évek elején a Csónakázó-tavat, és a Horgásztavat. Az Arany-patak táplálta horgásztóból jut a csónakázó tóba a víz, a két tavat mindössze egy sétány választja el egymástól. A Horgász-tó kisebb, ez némileg rejtettebb is, nincs annyira szem előtt, mint nagyobb társa. A Falumúzeum felőli rész csendesebb, ez az egyik legjobb horgászhely is, itt húzódik ugyanis az egykori patakmeder. A legmélyebb pontot is itt találjuk, bár a jellemzően két méteres átlagmélység egyben aránylag egyenletes medret is jelent, ahogy az egy bágergödörnél megszokott. Az érdekes alakból eredően azonban olyan áramlatok alakulnak ki, melyek bizonyos helyen az iszapot lerakják, leveleket összehordják. A part természetes, a fák gyökerei a vízig is lehúzódnak, de a szegélyzónában gyér sást és gyékényt is találunk A Csónakázó-tó története megegyezik a Horgász-tóéval. Kikövezett, sétányon körbejárható. Kerülete közel 1500 méter, szélessége 200-250 méter. Két árok húzódik a mederben (kb. 120-130 méterre találhatók az árkok), ezek kerülik a mesterségesen kialakított szigetet. Mindenhol hirtelen mélyülő, az átlagos mélységet (1,7 m) hamar el lehet érni. Az északi sarok némileg sekélyebb: 1,6-1,4 méteres. Egész évben csónakból, a szigetről, és télen lékről is tilos horgászni! A süllő a fő ragadozó hal. A süllő a mesterségesen kialakított tavon minden évben megtalálja az ívási lehetőséget így szinte minden évben szépszámú süllőivadékkal, találkozhatunk befolyók környékén. A tóban nagy számban előforduló küszcsapatokat a nyári időszakban állandó balin rablások zavarják. A balinozás nem tartozik a fő horgászmódszerek közé, talán ennek is köszönhető, hogy nagy számban találhatóak a tóban nagy méretű balinok. (Nem ritkák a 6-8 kg -os példányok sem) Az említettek mellett az amur, a keszegfélék és a kárász számítanak a fő halfajoknak, de compó is előfordul az egyébként sok apró halat is rejtő vízben.

Sport

25 találat a térképen ebből az oldalból