Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Kaposvár és környéke Ádánd Felfedezés

Ádándi műemlék

Ádánd község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Bővebben a helyről

Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adand alakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.

1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalővöi Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenccel (1742-1807), nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől, akkor még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot. Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt. A hatalmas zalalövői Csapody féle kastélyt és az uradalmát, 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család, és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a család utolsó férfi tagjától.

1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.

A 20. század elején bálványosi Satzger Géza (1917-1943) úrnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

2 találat

Mind Szállások (0) Programok (0) Látnivalók (2)

Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső

Műemlék Összes törlése

2 találat

Rendezés Oldalméret

Hetyei templomrom - Törökhagyás

Ádánd

Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony az Erzsébet major közelében, amit a helybéliek Törökhagyásként is említenek. Némelyek a helyet Hetyének, mások Ketyének ismerik. A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként. A gótikus torony nyugati oldalán félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak látható. Az utóbbi azonban csak részben ép. A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte. Annak ellenére, hogy papját csak 1327-ben említik első ízben, András pap, majd 1333 34-ben Jakab plébánosról esik szó, a templom, építészettörténeti érvek alapján, feltétlen Árpád kori és román stílusú építészeti emlékek sajátosságait mutatja. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templomot is ekkor rombolhatták le. 1888-s régészeti ásatások alkalmával sok emberi csont került napvilágra, továbbá kőedények, lópatkó, csatgomb, vaskapocs, néhány vaskés és egy kis ezüstérem. A régiségeket Szabó István régész a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.

Műemlék

volt Csapody kastély

Ádánd

Központban a 1820-1827 között épült barokk stílusú Csapody kúria (kastély), a közelben a Református szentegyház 1825-ből, kissé távolabb az 1747-ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816-ban több mint száz ádándi zsidó polgár izraelita hitközséget alapít. 1849. március 2-án Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz 1850-ben. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. 1850- 1851 a képzőművészet terén is jeles az itt élő embereknek, ugyanis Albert Zimmermann festő elkészíti Ádánd festményét. 1856-tól több birtokosa is volt a településnek, gróf Wiczkenburg, majd a Tallián család, később a Satzger család vette meg a kastélyt, s annak birtokát. A II. Világháború után a kastélyt államosították, majd itt kezdődött meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Fekete István író 1970-es halála után az intézmény felvette nevét, így tisztelegve az író a természethez, és a mezőgazdasághoz való kötődésének. 1980-85 között átépítették, új tetőt kapott. A 18. századi főbejárati lépcsőt szétverve a szocialista értékrendet követve, vörös betonlépcső hirdeti a nyolcvanas évek építészeti esztétikáját. 2000. nyarán belső átalakításra került sor. A kor követelményeit figyelembe véve szinte az összes szoba szociális helységekkel lett bővítve, s így várja a nyaralni pihenni vágyókat.

Műemlék

2 találat a térképen ebből az oldalból

Hirdetés