utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Kaposvár és környéke Felfedezés

Kaposvár és környéki műemlék

Bővebben a helyről
Somogyország vadban gazdag erdők, termékeny folyóvölgyek, gondosan művelt szelíd lankák, napsütötte domboldalak. 
Bármerre is járunk a szépséges Balaton és a medrét szeszélyesen változtató Dráva közötti 6036 négyzetkilométernyi területen, mindenütt apróbb-nagyobb csodára bukkanunk.
Somogy egyik jelentős műemléke, a somogyvámosi Puszta-torony, amely több mint nyolc évszázada állja az elemek ostromát. A település arról is nevezetes, hogy itt telepedtek meg egy évtizede a Krisna-hívők, akik a látogatók ezreit vonzzák évente a faluba.

Bodrog mellett a már említett Bő nemzetség birtokát találjuk, feltárásakor leltek rá a régészek az európai viszonylatban is különleges rovásírásos agyagfúvókára, amely a X. századból való. Csupán egy gondolatnyira innen találjuk Somogyfajszot, ahol az erdő mélyén egy különleges őskohómúzeumot rejtenek a fák.

A történelemben kissé megfáradt utazót most egy páratlan természeti környezetbe invitáljuk: üljünk fel Mesztegnyőn a kisvasútra, amely védett növények és állatok élőhelyén zakatol velünk végig.

Kissé nyugatabbra már Lengyel József és Bernáth Aurél szülővárosában, Marcaliban járunk, ahonnan a megye déli része felé tartva ne felejtsük el érinteni a királyi szakácsok versengésének nevezetes helyszínét, Nagyszakácsit. Augusztus első napjaiban ezrek kíváncsiak a Mátyás korát idéző jelmezes vigasságra.

Somogyban barangolva nem szabad kihagyni az egykori királynéi birtokot, Segesdet, melyet egykor II. Endre adományozott feleségének. A tatárjárás után IV. Béla itt alakította meg az ország felépítésére hivatott kormányát, majd a kastély falai között töltötte ideje egy részét IV. László, s e helyen találkozott anyjával Nagy Lajos király. A ferences kolostor és templom, a csodás Széchenyi kastély látványa után forduljunk újból a természet szépségei felé. A közelben találjuk a vadban gazdag erdőrezervátumot, Kaszót, s mellette a védett őslápot, a Baláta-tavat. A déli végeken kalandozva kopogtassunk be a több mint két évszázados csurgói gimnázium ajtaján: az öreg könyvtár falai között bizton megérezzük Csokonai Vitéz Mihály szellemét. A költő itteni tanítóskodása alatt íródott az Özvegy Karnyóné és somogyi élményei ihlették a Dorottyát. A református diákvárostól nyugatra kanyargós út, a Hétszergörbe vezet a megye csücskébe. Őrtilos Szentmihály hegyéről csodás kilátás nyílik a Dráva és a Mura találkozására. Hagyománnyá vált e helyen az évente egyszeri ünnepélyes határnyitás, amikor a szomszédos Horvátországból csónakkal érkeznek a vendégek.

A megye déli határa egyben országhatár is. Mentén haladva érintjük a gyékényesi bányatavakat, megismerhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park védett növény- és állatvilágát, majd Babócsára érve a híres nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a 12 hektáros Basakert.

A természet sok értékkel áldotta meg Somogyot, ilyen a barcsi ősborókás, de ilyen a gazdag termálvízkészlet is, melynek jótékony hatását ki lehet próbálni Csokonyavisontán, Szulokban, Buzsákon és Igalban. Vendégcsalogatónkból vétek lenne kihagyni a Zselicet, e gazdag és vadregényes erdőséget, egykori betyárok bújtatóját, kecses őzek és méltóságteljes szarvasok otthonát. E lélegző zöld birodalom adja a friss levegőt Kaposvárnak. Akárcsak Rómát, a megyeszékhelyt is hét domb veszi körül, ezekből most két magaslatot ajánlunk vendégeinknek: Kaposszentjakabon az 1061-ben épített bencés monostor idézi a múltat, a Róma-hegyen pedig Rippl-Rónai József egykori villája ad képet a festőművész életéről. Ha még egy városi sétára is jut idő, akkor látogassunk el Vaszary János festőművész otthonához és tegyünk egy szál virágot Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrához. Ezután járjuk körbe a csaknem százéves Csíky Gergely Színház gyönyörű épületét és a klasszicista stílusban épült egykori megyeházát. A hetvenezer lakosú megyeszékhelyet észak felé elhagyva egy új útra szalad az autó kereke, ez a 61. számú főút várost elkerülő szakasza. A távlati M9-es út részeként megépült 19,4 kilométeres autóutat 2003 novemberében helyezték forgalomba. Az itt élők reményei szerint mindkét irányban folytatódik majd a továbbépítése, s ezzel biztosítható lesz az ország nyugati és déli megyéi közötti összeköttetés.

19 találat · 99 város a tájegységben

Városok: Ádánd, Alsóbogát, Andocs, Attala, Bálványos, Barcs, Bárdudvarnok, Berzence, Böhönye, Bonnya, Bőszénfa, Cserénfa, Csokonyavisonta, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gálosfa, Gölle, Gyékényes, Gyugy, Hajmás, Háromfa, Hedrehely, Hencse, Hetes, Hollád, Igal, Iharosberény, Kadarkút, Kálmáncsa, Kapoly, Kaposfő, Kaposfüred, Kaposhomok, Kaposmérő, Kaposszentjakab, Kaposszerdahely, Kaposvár, Kaszó, Kéthely, Kiskorpád, Kötcse, Kutas, Kutas-Kozmapuszta, Lábod, Lad, Lakócsa, Látrány, Lipótfa, Mágocs, Marcali, Mesztegnyő, Nágocs, Nagyatád, Nagybajom, Nagyberki, Nagyszakácsi, Nyim, Orci, Ordacsehi, Őrtilos, Pálmajor, Patca, Porrogszentkirály, Pusztaszemes, Ráksi, Rinyaszentkirály, Ságvár, Segesd, Som, Somogyaszaló, Somogybükkösd, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogysárd, Somogyszil, Somogyszob, Somogyvámos, Somogyzsitfa, Szenna, Szenta, Szilvásszentmárton, Szőkedencs, Szőlősgyörök, Szorosad, Tab, Táska, Taszár, Toponár, Töröcske, Torvaj, Újvárfalva, Várda, Visz, Zákány, Zákányfalu, Zics, Zselickisfalud, Zsippó

19 találat

volt Csapody kastély

volt Csapody kastély

Ádánd

Központban a 1820-1827 között épült barokk stílusú Csapody kúria (kastély), a közelben a Református szentegyház 1825-ből, kissé távolabb az 1747-ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816-ban több mint száz ádándi zsidó polgár izraelita hitközséget alapít. 1849. március 2-án Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz 1850-ben. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. 1850- 1851 a képzőművészet terén is jeles az itt élő embereknek, ugyanis Albert Zimmermann festő elkészíti Ádánd festményét. 1856-tól több birtokosa is volt a településnek, gróf Wiczkenburg, majd a Tallián család, később a Satzger család vette meg a kastélyt, s annak birtokát. A II. Világháború után a kastélyt államosították, majd itt kezdődött meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Fekete István író 1970-es halála után az intézmény felvette nevét, így tisztelegve az író a természethez, és a mezőgazdasághoz való kötődésének. 1980-85 között átépítették, új tetőt kapott. A 18. századi főbejárati lépcsőt szétverve a szocialista értékrendet követve, vörös betonlépcső hirdeti a nyolcvanas évek építészeti esztétikáját. 2000. nyarán belső átalakításra került sor. A kor követelményeit figyelembe véve szinte az összes szoba szociális helységekkel lett bővítve, s így várja a nyaralni pihenni vágyókat.

Műemlék

19 találat a térképen ebből az oldalból