Bábolna bemutatása

A település első írásos említése 1268-ból származik. Nevét hajdani birtokosaitól, a Babunai családtól kapta. A terület a török időkben elnéptelenedett, pusztává vált. II. József király megbízásából 1789-ben katonai méntelep létesült Bábolnán a Monarchia hadseregének lóutánpótlására. A ménesintézet 1869-ben a magyar állam kezelésébe került, és a lótenyésztés jeles központja lett. Az Állami Ménesbirtokból 1948-ban alakult meg a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. Ekkor a hagyományos lótenyésztés mellett a baromfihibridek, a sertés- és juh tenyésztőmunka nemzetközi hírnevet hozott a településnek. Az állattenyésztés mellett egyre nagyobb szerepet kapott az iparszerű kukoricatermesztés és a takarmánygyártás is.

További komoly lendületet adhat a város gazdasági és idegenforgalmi fejlődésének az 1983-ban feltárt két melegvízű hévízkút, melyekből származó természeti értékek hasznosítására egy élményfürdő kialakítása szerepel a tervekben. Az élményfürdőn kívül céljaink között szerepel az ipari park további bővítése új cégek betelepítése révén.

Bábolna 2003-ban lett város. A várossá avatás óta városunk sportcsarnokkal, újonnan aszfaltozott utcákkal, új posta épülettel, megújult közvilágítással, városközponttal és okmányirodával gazdagodott. Megújultak a közintézményeink is.

Államalapításunk nemzeti ünnepének alkalmából minden évben megrendezzük a Bábolnai Nagydíj-Nemzetközi Díjugrató Lovasversenyt, a Kukorica Fesztivált valamint a Nemzetközi Gazdanapokat. A bábolnaiak kedves, vendégszerető emberek, ezért a nálunk megforduló vendégek jól érzik magukat és számos élménnyel gazdagabban búcsúznak tőlünk.