utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…

Hódmezővásárhelyi természeti érték

Bővebben a helyről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel.

A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert és ma is őrzi egy városrész és a Hód-tavi-csatorna. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 599. o. ISBN 963-05-4568-3

Horvátul a településnek két neve létezik: a tompaiak által használt Vašrelj, és a bácsalmásiak által használt Vašarelj.

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.

1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. 1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt, de a munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János agrárszocialista aktivista bebörtönzése és az olvasókör könyveinek elkobzása miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került. Hódmezővásárhely román megszállása alatt a város nagy károkat szenvedett.

Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben, degradáló jelleggel. Ady Endre azonban szembeszállt Bródyval, a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére.

A két világháború között a város jelentős területe és népessége ellenére még mindig falusias volt, a belvárost akácfákkal szegélyezett földes utcák vették körül, a város szélén pedig kis proletár házak sorakoztak, nagy gondot jelentett a munkanélküliség, már a századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta.

A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-től 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.

2009-ben Hódmezővásárhely Az év települése lett. Szintén még ebben az évben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapja "Az Év Honlapja" címét nyerte el.

2010. június 19-én a város Magyar Örökség díjat kapott.

A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.

1 találat

Kardoskúti Fehértó

Kardoskúti Fehértó

Hódmezővásárhely

A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigályajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. Tulajdonságaikat a fajtákban rejlő genetikai sokféleség megőrzése végett változatlanul kívánjuk fenntartani. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti hatásokhoz, bizonyos betegségekkel szemben genetikailag rezisztensek, nagyobb az ellenálló képességük. A cél, hogy megőrizzük ezeket az ősi magyar háziállatfajtákat és a hagyományos legeltető gazdálkodási formát fenntartsuk a pusztákon, ami a fészkelő és átvonuló madárvilág megőrzése érdekében történik. A terület kultúrtörténeti értékekben gazdag. Régészeti feltárásai, néprajzi gyűjtések eredményei mind ezt igazolják. A védett terület közvetlen közelében, Pusztaközpontban található a Kardoskúti múzeum. A kiállítás összefoglalja és bemutatja a terület történetét, természeti értékeit. Figyelemmel lehet követni a táj változásait, növény- és állatvilágát régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal, preparátumokkal illusztrálva. A múzeumot az Igazgatóság működteti. A védett terület délkeleti szegletében helyezkedik el a Csomorkányi templomrom. A környező terület magában foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a XII-XIII. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéjjel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A templom értékét fokozza, hogy ősi, betyárvilágot idéző puszta veszi körül, mely a hajdani állapotokat tükrözi. A Kardoskút környéki ásatások az Aranyod ősfolyó melletti Szilas települést tárták fel. Az itt feltárt kisebb templom építése a XI. századra tehető, a későbbiekben kibővített változata még a XIX. században is állt. Ez volt az ún. Hatablaki kápolna, melyet temető vett körül. A közelében földbe ásott lakóházakat tártak fel, melyekben a lakó- és főzőrészt válaszfallal különítették el. A ház építése a XII. századra tehető. A védett területen tájékoztató táblák segítik az eligazodást.

Természeti érték

1 találat a térképen ebből az oldalból