utazzitthon.hu
Keresés…

A keresett látnivaló már nem elérhető.

Alább a jelenleg elérhető látnivalók — válassz közülük.

Nincs találat
Keresés…

Hódmezővásárhelyi látnivalók

Bővebben a helyről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel.

A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert és ma is őrzi egy városrész és a Hód-tavi-csatorna. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 599. o. ISBN 963-05-4568-3

Horvátul a településnek két neve létezik: a tompaiak által használt Vašrelj, és a bácsalmásiak által használt Vašarelj.

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.

1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. 1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt, de a munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János agrárszocialista aktivista bebörtönzése és az olvasókör könyveinek elkobzása miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került. Hódmezővásárhely román megszállása alatt a város nagy károkat szenvedett.

Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben, degradáló jelleggel. Ady Endre azonban szembeszállt Bródyval, a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére.

A két világháború között a város jelentős területe és népessége ellenére még mindig falusias volt, a belvárost akácfákkal szegélyezett földes utcák vették körül, a város szélén pedig kis proletár házak sorakoztak, nagy gondot jelentett a munkanélküliség, már a századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta.

A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-től 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.

2009-ben Hódmezővásárhely Az év települése lett. Szintén még ebben az évben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapja "Az Év Honlapja" címét nyerte el.

2010. június 19-én a város Magyar Örökség díjat kapott.

A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.

78 találat

Előre Vadásztársaság

Előre Vadásztársaság

Hódmezővásárhely

Több mint 50-éve alakult Csongrád megye egyik legnagyobb vadásztársasága, sportvadászati céllal. Haszonbérlő társaság. Területe: 22 697 ha /39 422 kh/. Ebből vadászati célból hasznosítható 16 705 ha. Jó 14 000 ha mezőgazdaságilag művelt, 2 500 ha erdő, 70 ha vízfelület. Területi elhelyezkedése: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területének a Hódmezővásárhely-szentesi vasútvonal, valamint a Hódmezővásárhely-makói vasútvonaltól délre, a Tisza folyóig elterülő része. Jelenlegi taglétszámunk : 102 fő sportvadász /163 ha/fő/, a hívatásos vadászok száma 6 fő, /2 672 ha/fő/. Mint egyesületi formában működő társaságot egy 5 fős testület az, u.n Intézőbizottság vezeti az elnök irányításával. Az Intézőbizottságot 5-évenként választja a tagság. Vadászterületünkön főleg mezei nyúl, fácán és őz található és vadászható. Előfordul még szarvas, vaddisznó, szalonka és vadkacsa is. Évente jó párezer fácáncsibét bocsátunk ki területünkre a természetes állomány pótlása és a vadászati lehetőség bővítése céljából. Társaságunknak minden évben szívesen látott vendégei a hazai és külföldi bérvadászok. Spanyol és olasz vendégeink már évtizedek óta visszatérnek hozzánk a szép élmények és eredmények miatt. Mellettük szívesen fogadunk újabb érdeklődőket, vendégeket is. Özbak /suta-gida/ mezei nyúl és fácán vadászatokat kínálunk és szervezünk részükre. Igény alapján elhelyezést, szállást is biztosítani tudunk részükre. Ugyanis, vadászterületünk közepén csendes, idillikus , erdős környezetben van egy országos besorolású, szállodai színvonalú. összkomfortos vadászházunk, ahol 14-20 Só vendég találhat kényelmes elhelyezést, vadászat, kikapcsolódás, pihenés, túrázás céljából.

Sport
Kardoskúti Fehértó

Kardoskúti Fehértó

Hódmezővásárhely

A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigályajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. Tulajdonságaikat a fajtákban rejlő genetikai sokféleség megőrzése végett változatlanul kívánjuk fenntartani. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti hatásokhoz, bizonyos betegségekkel szemben genetikailag rezisztensek, nagyobb az ellenálló képességük. A cél, hogy megőrizzük ezeket az ősi magyar háziállatfajtákat és a hagyományos legeltető gazdálkodási formát fenntartsuk a pusztákon, ami a fészkelő és átvonuló madárvilág megőrzése érdekében történik. A terület kultúrtörténeti értékekben gazdag. Régészeti feltárásai, néprajzi gyűjtések eredményei mind ezt igazolják. A védett terület közvetlen közelében, Pusztaközpontban található a Kardoskúti múzeum. A kiállítás összefoglalja és bemutatja a terület történetét, természeti értékeit. Figyelemmel lehet követni a táj változásait, növény- és állatvilágát régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal, preparátumokkal illusztrálva. A múzeumot az Igazgatóság működteti. A védett terület délkeleti szegletében helyezkedik el a Csomorkányi templomrom. A környező terület magában foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a XII-XIII. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéjjel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A templom értékét fokozza, hogy ősi, betyárvilágot idéző puszta veszi körül, mely a hajdani állapotokat tükrözi. A Kardoskút környéki ásatások az Aranyod ősfolyó melletti Szilas települést tárták fel. Az itt feltárt kisebb templom építése a XI. századra tehető, a későbbiekben kibővített változata még a XIX. században is állt. Ez volt az ún. Hatablaki kápolna, melyet temető vett körül. A közelében földbe ásott lakóházakat tártak fel, melyekben a lakó- és főzőrészt válaszfallal különítették el. A ház építése a XII. századra tehető. A védett területen tájékoztató táblák segítik az eligazodást.

Természeti érték
Kéktói Ménes

Kéktói Ménes

Hódmezővásárhely

Kéktó ligetes puszta. Változó talaj, és növényösszetételével ló ill. marhalegelőnek kiváló. 1987-ben vásárlás útján került családunk birtokába az akkor szokásos, 1 holdas halásztanyaként épült, később átépített "partra" tanya. A tanya keleti oldala egy vályogból tapasztott főépületből állt. ( Konyha, kamra, búbos kemencés szoba, mestergerendás padlás.) A kemencét Fertály János bácsi, földeáki barátom újított fel az 1988-as évben. Itt volt található még egy faépítésű 5 fakkos, zsindelytetős hombár 1886-ból, és ami a mai napig is megtalálható, bár 2006-ban Berta Imre bácsi ácsmester újjáépítette a tetőt. A tanya nyugati oldalán volt a végjászlas istálló, a mainak kicsinyített megfelelője, szintén vályogból. Talajszintje 50-60 cm-rel lejjebb volt a talajszintnél. két tehén és ugyanennyi ló fért el benne. Délről volt a góré kétoldalt félszer kocsiszín. ( itt található volt egy jó állapotú MIA motor, aggregátor és áramfejlesztő nélkül) Disznó és tyúkól tartozott északról a tanyához. Ezek az épületek alakították ki a zárt tanyaudvart, ami ma is megbélyegzi a képet. A dél-keleti sarokban helyezkedik el egy téglakirakású 2-4 m vízszintű gémeskút. Vize salétromos, ezért ma már csak hűtésre és vízszintjelzésre használatos. A tanya körüli legelők, földek tagi tulajdonból majd kárpótlás útján kerültek családunkhoz. Családunknak Magyartarka fajtájú baromállománya van. Lovaink a Furioso- North Star fajta Hódmezővásárhelyi tájfajtájának egyedei. Jómagam több mint 3 évtizede foglalkozom lótenyésztéssel. Célom a tudatos párosításokon keresztül olyan fajtatiszta egyedeket létrehozni, melyek megállják helyüket a mai követelményeknek megfelelően, mint sportlovak, így növelve e régi Magyar fajta hírnevét. Bizonyítékként hagy említsem az Aranyági Ménest melynek létrehozója és vezetője voltam 1977-től, 2005-ig. Ménesünkben mintegy 80 ló- csikó található meg. Főleg természetszerű, számukra komfortos, szabad tartásban, (télen, nyáron) nagy mozgástérrel. Természetesen méncsikókat körül nevezve. A ménesi korosabb anyakancáink nagy előnye, hogy a lovassport valamely szakágában kipróbáltak, így teljesen megbízhatóak gyermekek és lovagolni kezdő felnőttek számára. A fiatalabb egyedek saját teljesítmény vizsgálatát rutinos lovasaink, versenyzőink végzik.

Sport

25 találat a térképen ebből az oldalból