Vizsoly bemutatása

A reformáció korának talán legjelentősebb szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye, az első teljes magyar nyelvű Biblia kinyomtatása teszi Vizsolyt ismertté, híressé.
Vizsoly Árpád-kori település. Ii. Géza telepített erre a területre 10 falut, vendégnépekkel - bajorokkal, frankokkal, majd vallonokkal. Írásos emlékek szerint
Vizsoly 1212-ben már a királyné ispánságának székhelye. Eredetileg két részből (Egyházas Vizsoly és Vizsoly) állt.
A Vizsolyon áthaladó fontos kereskedelmi út védelmét szolgálták a boldogkői és regéci várak, amelyek maradványai a környék szép műemlékei.
1588-ban a környék és Vizsoly földesura Rákóczi Zsigmond, aki a Xvi. század egyik legnagyobb magyar nyomdáját telepítette a településre Mantskovit Bálint tipográfus
És nyomdászmester vezetésével. Itt nyomtatták ki a Károlyi Gáspár gönci református esperes által fordított teljes terjedelmű, magyar nyelvű Bibliát.
A Károlyi-bibliának egy eredeti első kiadású, 1590-ből származó példányát a református templomban mutatják be, de egy kis kiállítás keretében láthatók itt későbbi kiadások is.
A település építészeti műemlékei mellett természeti érdekesség a vizsolyi kőfejtő, amely geológiai bemutatóhely.

Megközelítés:
Vizsoly a 3-as útról és a 37-es útról is elérhető. A Vizsoly-Korlát vasútállomás a Szerencs-Hidasnémeti vonalon található.