utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat

Villány bemutatása

Bővebben a helyről
Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. A Villányi hegység kelet-nyugati elhúzódó fekvése következtében déli kitettségű. Klímájában mediterrán hatás érvényesül, aminek köszönhetően évi 2000 óra fölött van a vegetációs időszakban a napsütéses órák száma, ugyanakkor az Atlanti óceán és a kontinentális éghajlat is elő-elő fordul.

A település neve feltehetően egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő. Egyes írásos emlékek a királyi adománylevelekből ismertek .150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok.A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő (Prinz Eugen) megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. A betelepülés úgy 100 évig tartott és a Németországban lévő Ulm városában ültek tutajba a telepesek- sokszor egész falvak- és a Dunán ereszkedtek alá, mígnem a folyó jobb és bal partján elfoglalták a termékeny földek vidékét és megkezdték azok feltörését. Innen származik a \"Dunai-svábok\" elnevezés is.

Kezdetben Villány nem volt a legvonzóbb hely a telepesek számára, hiszen a mohácsi síkság sokkal termékenyebb volt. Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült. A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) mint megjelenéséig. Ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Egy csapásra elterjedt a módszer egész Európában. Villány ekkor fénykorát élte, hiszen tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyekkel szemben a filoxéra nem tudott kárt tenni.

1988-1992 között megkezdődött a privát szféra térnyerése Villányban. Néhány bátor ember elhatározta, hogy főfoglalkozású szőlész-borász lesz és a siker nem maradt el. Főleg a privatizált vendéglátóhelyeknek szállítottak magas minőségű borokat. A siker híre külföldre is eljutott és 1993-ban a Stuttgarti Nemzetközi Kertépítő Világkiállításon már villányiak képviselhették Magyarországot. Ez azt jelentette, hogy hat hónapon át Stuttgartban villányi borok szerepeltek és terjesztették a borvidék hírét.

Villány 1997-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a \"Szőlő és bor városa\" címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend \"Custodes Vinorum de Villány\" néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Óriási előnyt jelentett ez más borvidékekkel szemben, de az előny megtartása érdekében szükség volt a villányi spontán kistermelők továbbképzésére. Ma arról beszélhetünk, hogy négyen is elnyerték az \"Év borásza\" kitüntetést, akik nagyon komoly szakmai segítséget adnak a kezdő borászoknak, akik szintén kiváló minőségben kínálják boraikat. Ők a táj különleges adottságainak és folyamatos továbbképzéseknek köszönhetően már a villányi élvonalhoz tartoznak.

Az Európai Unió tagjaként Villányban arra törekszenek, hogy helyi étel-,és borkínálatunkkal különleges gasztronómiai élményeket szerezzenek vendégeiknek.

4 találat

Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső

4 találat

Római Katolikus Templom

Villány

A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már állt a XIV. század elején templom, melyet 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A templom és a köréje települt egykori falu valahol a nagyharsányi úttól délre, a beremendi erdő közelében lehetett. A templom emlékét egy dűlőúti elnevezés is őrzi: Régi templomföldek, Alte Kirchenacker. Azon a lejtőn, ahol a mai Villány fekszik, szőlők voltak és ezek egészen a Remetéig húzódtak. A dűlő elnevezése is középkori eredetű, mert itt a hegy oldalába vájt barlangban remeték éltek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le. Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt. Az ország 12 főpapja közül hét Mohácson elesett. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a település, és Villány lakossága érezhetően gyarapodott letelepedő német katolikusokkal. A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya. Napjainkig tíz plébánosa volt a gyülekezetnek Arnold János 2005 decemberében ment nyugdíjba, azóta Lelkes József a plébános Villányban. Kohn András plébános (1853-1887) idejében 1865 augusztusában szentelték fel a festői templomhegyen fekvő kálváriát. Kohn plébános sírboltja ma is itt található.

Templom

4 találat a térképen ebből az oldalból