Várvölgy bemutatása
Várvölgy község a Keszthelytől mintegy 15 kilométerre található, északkeleti irányban, Keszthelyi-hegységben. Nevét igazolja csodálatos fekvése. A Nagy-Réti (Zsidi) patak völgyében, annak felső végződésénél, a Zsidi-medencében található a hegyekkel körülvett község, a Nagylázhegy nyugati lábánál, mintegy 213-266 méter magasságban.
Bővebben a helyről
A völgyet valaha két vár is vigyázta. A községtől nyugatra a 418 méter magasságú dolomitsziklán láthatók Rezi várának romjai. Észak-északnyugati irányban a 410 m magasságú vulkanikus Tátika hegyen a hasonló nevű vár romjai találhatók.
A község első említése 1121-ből ismert, az almádi monostor alapító leveléből. Ekkor a község már hosszabb ideje lakott volt. Neve (Zsid), feltehetően személynévből eredt. A falunak XIII. században földvára volt. A tatárjárás után, 1244-ben IV. Béla a várat johannitáknak adományozta. A falu ekkor a zalai várnépeké volt, míg 1333 a Rezi várhoz tartozott. 1427-ben Zsigmond király ajándékozta a Gersei Pethő családnak, akik később a környék egyik legfontosabb birtokosai lettek. Zsid határának egy részét a XV. század második felétől a győri káptalan birtokolta.A XVI. században építették templomát, mely ma is áll, igaz a múlt századi átalakítások miatt eredeti formáját nagyobb részt elvesztette. Manapság is használt harangját 1524-ben öntötték, így Magyarország legrégebbi, működő harangjának számít. A török korban a községet egyaránt pusztították a különböző nemzetiségű hadak. Egy 1555 évi rovásadó összeírás után a völgy többi falujához hasonlóan a két Zsidet is felégették. A XVII. végéig a törökök még kétszer dúlták fel a települést. A XVIII. században, 1740-ben a Festetics család hercegi ága a zsidi birtokok felvásárlásával bővítette keszthelyi uradalmát. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a Kisfaludy utca. Kisfaludy Sándor ekkor itt állomásozott huszárcsapataival. A XIX. században lakóinak száma jelentősen megnövekszik. Alsózsid és Felsőzsid 1943-ban egyesült, Bakonyzsid néven majd felvette a Várvölgy nevet.
A szubmediterrán éghajlatú település határánál húzódik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ezért ideális célpont a természet szépségeit, s a nyugalmat kedvelő turistáknak. Rövid túrákkal elérhető a Rezi-vár, valamint Tátika vára a védett ősbükkössel, a Zalaszántó felett magasodó Buddhista szentély (Sztupa), s a nagyrészt természetvédelmi területnek (1997 szeptemberétől a Balatoni Nemzeti Park részének) számító Keszthelyi-hegység számos más pontja. A közelben található Hévíz és a Balaton miatt már ma is sokan vásárolnak itt üdülőtelket, falusi házat, köztük számos külföldi állampolgár is.
A falu műemléke a XIV. században, gótikus stílusban épített alsózsidi római katolikus templom. Írásos emléke már 1333-ból fennmaradt. A templomot 1899-ben romantikus stílusban átépítették, így eredeti formája elveszett. Felsőzsiden található a XVIII. században épített barokk temetőkápolna.
A község első említése 1121-ből ismert, az almádi monostor alapító leveléből. Ekkor a község már hosszabb ideje lakott volt. Neve (Zsid), feltehetően személynévből eredt. A falunak XIII. században földvára volt. A tatárjárás után, 1244-ben IV. Béla a várat johannitáknak adományozta. A falu ekkor a zalai várnépeké volt, míg 1333 a Rezi várhoz tartozott. 1427-ben Zsigmond király ajándékozta a Gersei Pethő családnak, akik később a környék egyik legfontosabb birtokosai lettek. Zsid határának egy részét a XV. század második felétől a győri káptalan birtokolta.A XVI. században építették templomát, mely ma is áll, igaz a múlt századi átalakítások miatt eredeti formáját nagyobb részt elvesztette. Manapság is használt harangját 1524-ben öntötték, így Magyarország legrégebbi, működő harangjának számít. A török korban a községet egyaránt pusztították a különböző nemzetiségű hadak. Egy 1555 évi rovásadó összeírás után a völgy többi falujához hasonlóan a két Zsidet is felégették. A XVII. végéig a törökök még kétszer dúlták fel a települést. A XVIII. században, 1740-ben a Festetics család hercegi ága a zsidi birtokok felvásárlásával bővítette keszthelyi uradalmát. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a Kisfaludy utca. Kisfaludy Sándor ekkor itt állomásozott huszárcsapataival. A XIX. században lakóinak száma jelentősen megnövekszik. Alsózsid és Felsőzsid 1943-ban egyesült, Bakonyzsid néven majd felvette a Várvölgy nevet.
A szubmediterrán éghajlatú település határánál húzódik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ezért ideális célpont a természet szépségeit, s a nyugalmat kedvelő turistáknak. Rövid túrákkal elérhető a Rezi-vár, valamint Tátika vára a védett ősbükkössel, a Zalaszántó felett magasodó Buddhista szentély (Sztupa), s a nagyrészt természetvédelmi területnek (1997 szeptemberétől a Balatoni Nemzeti Park részének) számító Keszthelyi-hegység számos más pontja. A közelben található Hévíz és a Balaton miatt már ma is sokan vásárolnak itt üdülőtelket, falusi házat, köztük számos külföldi állampolgár is.
A falu műemléke a XIV. században, gótikus stílusban épített alsózsidi római katolikus templom. Írásos emléke már 1333-ból fennmaradt. A templomot 1899-ben romantikus stílusban átépítették, így eredeti formája elveszett. Felsőzsiden található a XVIII. században épített barokk temetőkápolna.
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
