Tapolca bemutatása

Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém megyében, a Tapolcai járás székhelye. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

1987-ben a Városi Múzeum kutatói a Templomdombon lévő plébániakertben római település nyomait keresve bukkantak rá Tapolca legrégebbi településnyomára, egy az i.e. 5500-4500 közötti Körös-Starcevo kultúrához tartozó, újkőkori ház maradványaira és edénycserép-töredékeire.

Az utóbbi fél évszázadban a város (több kisebb időtartamú periódusban) jelentős fejlődést ért el. 1966. március 31-én lett ismét város, és járási székhely státust kapott.
1966-ban a Bakonyi Bauxitbánya Igazgatóságának ide költözésével a bauxitbányászat központja lett, s más ipari üzemek betelepülésével, a helyi kereskedelem szélesedésével, iskolahálózatának, közművelődési intézményeinek kiépülésével, a Balaton - felvidék egyik jelentős kisvárosává vált.

A városkép jelentősen átalakult, és szellemi - kulturális hagyományai egyre jelentősebbek a térség életében.Környéke az ország egyik legérdekesebb tája: 14 süveg formájú, szőlőkkel borított bazalthegy veszi körül a Tapolcai-medencében fekvő kisvárost.

Nevezetessége geológiai ritkaság, a 4 km hosszúságú Tavas-barlangban (Kisfaludy u.3.) különleges élmény a csónakázás. A város közepén, a hangulatos Malom-tó partján a 200 éves vízimalom ma szálloda.

Mellette áll a város szülötte, Batsányi János költő (1763 - 1845) szobra. Közép-Európa egyik legrégibb népiskolai épülete a városi könyvtár és múzeum (Templomdomb 8.), iskolatörténeti kiállítással. Régi malomépületben lelt otthonra az első magyar látványtár (Díszel, Templomtér).

Ajánlott útvonal:
Budapesttől kb. 168 km. Az M7-es autópályán, Balatonvilágosig, onnan tovább a 71-es, majd a 72-es számú főúton Litér határáig. Innen balra a 8-as számú főúton, Veszprém határáig. Veszprémtől a 7301-es számú út felé.