Szob bemutatása

A honfoglaló magyarok megérkezéséről a krónikák mellett a régészeti leletek alapján követhető a letelepedés, a Börzsöny területének elfoglalása. A Szobon, Letkésen és Ipolytölgyesen talált temetőik mind X-Xi. századiak, tehát a temetők leletanyaga azt bizonyítja, hogy ebben az időszakban már biztosan laktak itt magyarok.

Különösen sűrű erődrendsze r volt Visegrád és Esztergom között, ahol a harcias germán eredetű quádok éltek és gyakran intéztek támadásokat, rablóhadjáratokat a római települések ellen. Ezen kiemelten fontos területen a Duna másik oldalára is építettek erődöket, úgynevezett ellenerődöket, amelyek a határok sérthetetlenségét voltak hivatottak védeni, valamint biztosították a folyami átkelőhelyek védelmét és az ellenséges törzsek szemmel tartását szolgálták. A bal parton két ilyen ellenerődről, hídfőállásról tudunk a mai régészeti leletek ismeretében, az egyik Verőcén, a másik pedig Szobon állt, közel az Ipoly torkolatához, mindkettő közvetlenül a Duna partján. A szobi hídfőállás sajnos ma már nem látható, mivel a kőszállító kisvasút építésekor részben felrobbantották, részben feltöltötték.

Az István király által létrehozott vármegyeszerkezetben a település Hont vármegyéhez került, amelyet Hont német lovagról neveztek el, aki Gizella királyné kíséretében érkezett hazánkba.Mint a király bizalmi embere, megkapta adományul a területet, amely az esztergomi királyi központ védelmét is szolgálta. Ez a megye a Dunakanyartól, Szobtól és Nagymarostól északon Selmecbányáig terjedt és több mint 900 évig állt fenn. A trianoni békekötés után szűnt meg Hont vármegye.

A török megszállás, majd az 1700-as évek elején dúló pestisjárványok erősen csökkentették a lakosságot, ezért az esztergomi káptalan, a falu földesura a Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített Szobra és a környező falvakba.

Szob jelentős gyümölcstermesztéssel rendelkezett és nagyon jó minőségű borokat termettek szőlőhegyei. Ezenkívül a halászat biztosított még megélhetést néhány családnak. Jelentős fejlődést hozott a település életében a közlekedésben bekövetkezett forradalmi változás, a gőzhajózás és a vasút megindulása. A korabeli feljegyzések szerint az első gőzhajó 1818. október 8-án 4 óra 6 perckor érkezett Szobra. A Pest-Vác vasútvonal megnyitása után folytatódott a vaspálya építése Pozsony felé, és a párkánynánai szakasz átadására 1850. december 16-án került sor. E naptól Szob bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.

Szob területén a honfoglalás óta eltelt időben három Árpád-kori templom
Maradványairól tudunk, kettő elpusztult a Xiii. században, valószínűleg
A tatárjárás idején. A harmadik a jelenlegi Luczenbacher kastély helyén
Állt a lebontásig.

A település, akárcsak Zebegény, a Dunakanyar Művészeti Hetek
Idején minden nyáron számos programot kínál az erre kirándulóknak és az itt üdülőknek.