Szenna bemutatása

Szenna a Zselic közigazgatási, idegenforgalmi, kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű települése. Kaposvártól 8 km-re, délnyugati irányban fekszik. A megyeszékhellyel, a környező településekkel közút köti össze.

Éghajlatában a tájegységre jellemző szubmediterrán hatások érvényesülnek: enyhe tél, mérsékelten meleg nyár, az országos átlagnál több csapadék, magasabb páratartalom.

A község határának döntő része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik, melynek területe 70 %-ban
Erdősült. Őshonos itt az ezüsthárs, a bükk, a gyertyán, a kocsánytalan tölgy, a cser, az éger, a kőris; honosított az akác, a vadgesztenye, a fekete dió. Sok gyógynövény és védett virág él ezen a területen.

Mint a zselici falvak többsége, Szenna is egy patak völgyében alakult ki. A települést a Deregélyi
Patak szeli ketté. A domborzat meghatározta az építkezést is. A házhelyek keskenyek, a házak az úthoz közel, a legmélyebb területen épültek. A község nevét először 1252-ben a szentbenedeki monostor alapításáról szóló okiratban találhatjuk meg. 1443-ban Zana, majd 1446-ban Zenna néven említik. Ekkor a kaposvári várhoz tartozott. 1500-ban Corvin János, Mátyás király törvénytelen fia kapta Ii. Ulászlótól. Később több földbirtokos tulajdonában volt, mint például a Méreyek, Koroknayak. 1715-től a Ii. világháború végéig az
Eszterházy családé volt a környező erdővel és szántófölddel.

A falut elzártsága miatt elkerülték a történelem nagy viharai. A sok domb miatt a terület főként szőlő- és gyümölcstermesztésre volt alkalmas.

A Zselicben Szenna őrizte meg legtovább ősi viseletét. A néphagyományok is nagyon sokáig éltek itt.
A népviseletet az első világháborúig mindenki hordta.