Székesfehérvár bemutatása

A várost Géza nagyfejedelem alapította 972-ben a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbika a mai belváros volt. Géza fejedelmi kővárat és templomot építtetett. Fia, I. István a királyi bazilika megalapításával évszázadokra megalapozta a város jelentőségét és gazdagságát. A III. István király által kiadott privilégium, az ún. fehérvári jog Fehérvárt Magyarország első igazi városává emelte. Területe története során mindvégig stratégiai fontosságú helynek számított, mivel fontos útvonalak kereszteződése.

A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a történelmi emlékeket. A palotavárosi skanzen kialakításáért és a rác templom helyreállításáért 1989-ben Székesfehérvár megkapta az Europa Nostra-díjat. Még ennél is jelentősebb a műemléki Fő utca 2008 és 2013 között kivitelezett rekonstrukciója.

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely valószínűleg a Géza által alapított fejedelmi vár fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető székes előtag később kapcsolódott a település nevéhez, és a királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis "királyi fehér". Népszerű mellékneve a királyok városa.

Székesfehérvár nevének eredetére kétféle magyarázat is lehetséges: az egyik szerint az uralkodóház egyes tagjainál, mint például az I. András krónikáiban is több helyen fellelhető „Fehér” előnévre, a másik szerint pedig a Géza fejedelem által épített korai királyi vár és palota építőköveire, vagy fehérre meszelt falaira utal. A Fehérvár utótaghoz csapódó Székes- előtag értelme a királyi székre, vagyis a trónra utalhat, valamint a fehér szó a város minden idegen nyelvű nevében megtalálható.

Nevének számtalan változata jelentőségére utal. A város neve latinul: Alba Regia, vagyis Királyi Fehér (Alba Regalis, Alba Regale, Alba Civitas, Civitas Albensis, Castrum Albense névváltozatok is ismertek), németül: Stuhlweißenburg, szlovákul: Stoličný Belehrad, szerbül: Stolni Beograd (Столни Београд), törökül: İstolni Belgrad, horvátul Stolni Biograd, lengyelül: Białogród Stołeczny vagy Białogród Królewski, franciául: Albe Royale, románul: Alba Regală.

Székesfehérvár legelterjedtebb és egyben leginkább használatos ragadványneve a királyok városa jelző. Ez azzal magyarázható, hogy ha a várost említjük, akkor a középkori Magyar Királyság királyi, világi és szakrális központjáról beszélünk. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, a kincstárat, a levéltárat, és itt tartotta a király az országos törvénylátó napokat, valamint csak a fehérvári bazilikában megkoronázott király volt az ország törvényes uralkodója.

Székesfehérvár egyházi emlékekben való bővelkedését fémjelzi egy másik ragadványneve, a templomok városa. A középkorban mintegy harminc vallási jellegű épület állt rendelkezésére a katolikus egyház hívőinek. A vallási épületek alatt leginkább kápolnákat vagy kisebb templomokat értünk, hiszen az egész országban sem, nemhogy egy városon belül nem volt jellemző az, hogy hatalmas bazilikák sorakozzanak egymás mellett. A város gazdagságát hirdetve több templom nem csak egy toronnyal rendelkezett, a bazilikának például négy is volt. A múlthoz hasonlóan ma is mintegy harminc vallási épület található a városban, ebből nyolc a Belvárosban. Tizenhat közülük római katolikus templom, amiből négy kéttornyú, ezek közül pedig egy basilica minor és székesegyházi ranggal rendelkezik. Három templom református, egy evangélikus, egy ortodox, a többi pedig különféle imaház (adventista, baptista, pünkösdi, unitárius, izraelita).

Főleg az utóbbi években terjedt el a Szent István városa melléknév, mely a király és a város szoros kapcsolatából ered. Továbbá ismert még, mint a bajnokok városa és a fesztiválok városa. Előbbi a város élénk és sikeres sportéletére, utóbbi a pezsgő kulturális életre utal.