Szabadkígyós bemutatása

Szabadkígyós község a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található.

A község határában 4773 hektárnyi természetvédelmi terület található. A szabadkígyósi puszta-amely a Békéscsabától délre elterülő puszták és tanyák világával ismertet meg bennünket-kedvelt kirándulóhelye a környéken lakóknak. Szabadkígyóstól délre terü l el a Szabadkígyósi Tájvédelmi
Körzet.

A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az első írásos adat azonban csak 1398-ból származik.
Ebben az időben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élők. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 előtt a Kégyós nevet viselte. 1512-ben Ajtóssyaknak köszönhetően békés vármegyéhez csatolták. Amikor a törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek,
A település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A Xviii. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmai irányították. E család nevéhez fűződik az ókígyósi major kialakítása.

Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. 1950. január 1-je jelentős dátum a közég történelmében. Ekkor vette fel a hajdani Ókígyós a
Szabadkígyós nevet.