Révfülöp bemutatása

Révfülöp a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas
Fülöp hegy lábánál található, közel 1300 lélekszámú üdülőtelepülés.
Első írásos említése 1211-től
Származik, ám a leletek tanúsága szerint, már a római korban is lakott terület volt. A révátkelőjét
Már a Xi. században, a nevét tihanyi bencés apátság P ilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi
Majorjaként említik a források.

A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi kőzet, a kb.
400 millió éve keletkezett agyagpala, azaz fillit, amelyet a helybeliek peresztegnek neveznek.
A környéken kedvelt építőanyagként használják a másik jellegzetes kőzetet, a fagyálló és jól
Faragható permi vörös homokkőt. Ennek ásványi anyagokban igen gazdag málladékos része évezredek óta
Biztosítja a szőlőművelés kedvező adottságait a hegyoldalban.

Az Árpád-korban a rév köré kis halászfalu települt. A Xiii. században a szigeti részen már egyhajós,
Vörös homokkőből épült kis templomot emeltek. 1548-ban zsákmányra éhes kegyetlen török portyázók
Égették fel az addig szépen fejlődő kis települést, mely teljesen lakatlanná vált. A tűzben
Elpusztult Fülöp azonban - akár a főnixmadár - poraiból született újjá a Xviii. századtól.

A Xviii. sz. elejére a tihanyi apátság mellett új nagy és kisbirtokosok tűntek fel területén, és a
Szőlőművelés is új erőre kapott. 1752-ben újraindult a révhajózás, és 1779-ben újabb átkelő és révház
Épült a fülöpi parton, amelyről az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó is megemlékezett.

A település Xix. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a kora közép-kori
Révátkelőből ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes
Előnyét kihasználva kötötte össze az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező tó mögötti területeket.

A kiterjedt szőlőművelésnek a Xix. század utolsó harmadában a filoxéravész, azaz szőlőgyökértetű
Pusztításai vetettek véget. A szőlőbirtokosok elszegényesedése a területek, présházak és pincék
Eladásával járt, s ekkortól indult meg Révfülöp újbóli fejlődése.

Lelkes balatoni lokálpatrióták, élükön Czigány Károllyal felkarolták a település fürdő- és üdülőhelyi
Fejlesztését. Kedvező természeti adottságainál és festői szépségénél fogva Révfülöp a század végére
Egyre keresettebb nyaraló- üdülőhellyé vált, ahol főleg tanárok, tudósok, gyárosok, katonatisztek,
Állami tisztviselők telepítettek ismét szőlőültetvényeket és építették fel villáikat, nyaralóikat.