Pálháza bemutatása

A "Hegyköz fővárosaként" ismert Pálháza Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvő földrajzi- földtani értelemben rendkívül
Változatos megjelenésű és páratlan természeti értékű, egészséges mikroklímával rendelkező hegyközi tájegység középpontjában fekszik.
Vonzása a Hegyköz 17 településére terjed ki, eddigi fejlődése s orán a térségi ipari, kereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, szociális,
Központjává vált.

Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az őskorban is éltek emberek.
Pálháza település valószínüleg a füzéri vár akkori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is.
Az 1389.-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal. A település a füzéri uradalomhoz tartozott, melynek földesurai többször változtak.
A település a Xv. században és a Xvii. Század elején többször elpusztul.
1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fűrészüzem elődje a Fűrészmalom.

A Kemenc-patak völgyben lévő erdőterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kőkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközű
Erdei vasutat - ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja.
Az első világháború sok szenvedést okozott a Hegyköz lakosainak. A Trianoni békeszerződésben meghúzott országhatár a perifériára sodorta a Hegyköz környékét,
Elvágva a felvidéki gazdasági, közlekedési kapcsolatait, viszont a kőkapui vadászkastélyt övező erdőség felkapott vadászterület lett.
1950-es években Pálháza az állami Erdészet hegyközi központjává vált.
1980-ben oktalanul felszámolták a hegyközi, bodrogközi kisvasúthálózatot, amely máig is ható veszteséget okozott a hegyközi települések lakosságának.
Kilencévi szünet után 1989. évben Pálháza Ipartelepről kiindulva a Rostalló végállomásig közös erőfeszítéssel megépítésre került 7 km-es szakaszon az erdei kisvasút,
Mely 1996. évben Pálháza indulóállomással még 1,2 km-es szakasszal bővítésre került.
1999. évben pedig a pálházi induló állomáson megépült az indóház.