Pákozd bemutatása

Neve feltehetően szláv eredetű (az ólengyel Pakost) személynévből származik, amely a magyar pákosztos melléknévvel állhat etimológiai rokonságban. A község és környéke az őskortól lakott volt. Anonymusnál is megjelenik a neve: ("iuxta montem Pacostu") (a Pakosztu-hegy alatt, közelében). Elbeszélése szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé hala dva Pákozdnál a hegyek alatt ütött tábort Árpád fejedelem egyik költött vezére, Ösbő vezetésével. Ugyanakkor a Budáról Veszprémbe vezető országút egyik állomása is ekkor.

A község Magyarország egyik legismertebb települése: az 1848. szeptember 29-i győztes pákozdi csata mélyen a lelkekbe ivódott. Történelmünk egyik legfontosabb eseménye. A csata napjainkig megismert résztvevőiről a Kossuth Lajos Művelődési Házban láthatnak ismertetőt.

Egy település múltját, arculatát nagyban meghatározzák a történelmi eseményei, saját hagyományai. Pákozd katonás jelleget kapott a sorstól. Jó értelemben ez jelenti a haza, a szülőföld védelmét, a szeretetét. Ezért épült itt a Doni Kápolna is, ahova 1999. október 30-án orosz földről, Roszkino falu mellől hazaérkezett minden elhunyt magyar jelképeként egy ismeretlen katona földi maradványa. Örök nyughelye nyugalmat hozott az érintett családoknak is. A Kápolna szarkofágja vigyázza örök álmát.

Útifaluból kialakult többutcás szalagtelkes település Pákozd a Velencei-hegység délnyugati peremén.A szerencsés földrajzi elhelyezkedés: két nagyváros Budapest, Székesfehérvár közelsége, a természeti kincsek: Velencei-tó, Bella-tó, Angelika-forrás, Anikó-forrás, Arborétum, Ingókövek, a Madárvárta napjaink egyik vonzó településévé teszik. Lényeges, hogy nem került a Velencei-tó környéki települések agyon-beépített sorsára: megőrizte falusias jellegét.