Mezőkovácsháza bemutatása

A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A \"Kovács\" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert éppen abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt. A település másik név eredet története a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.
A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avar korig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás  kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először. A 15. század második felében, 1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott az akkorra újra benépesült település. A virágzó mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett s pusztává vált.
A település arculatán az elmúlt másfél évtizedben a kisvárosi jelleg egyre markánsabbá vált.