Kulcs bemutatása

A Duna jobb oldalán Rácalmás és Adony között található. Dunaújvárostól 15 km-re északra fekszik. Megközelítése közúton a 6-os számú úton. Vasúton a usztaszabolcs–Dunaújváros–Paks vonalon.

Szent István király 1025-ben a Veszprém-völgyi apácáknak adta a mai Kulcs területén fekvő Szántó nevű helységet. A tatárjárás pusztításai után ezt az elvadult he lyet királyi vadászterületként tartották nyilván.

1352-ben Possassio Kulchegház – ez a Károly Róbert által kiadott alapítólevél a község templomának kulcsával azonosította a falu nevét.

1497-ben Possessio Kwlch néven említették a települést, mutatva az esetleges szláv eredetet, ’folyókanyart; kanyargós út’ jelentését. „Kulcsfontosságú hely”: magyarázzák így is.

1526-ban Szulejmán még virágzó falu mellett haladt el, a század közepén is ép volt.

1688-ban a felszabadító háborúk alatt mint elpusztult, elhanyagolt falut írták össze. Farkasok, Lendvaiak, Jankovichok, majd Szapáryak birtokaként jegyezték Kulczot, örökösödési peres anyagaik is megemlítették a települést.

1750-ben „Duna fölött fekvő hegy hátigh kutsi pusztának hegyiben-völgyiben levő haraszt”-ként írnak a környékről és 120 évvel később is csak „partos, szakadásos terület”-ként jellemzik. Korabeli forrás szól arról, hogy makádi lakosok a kulcsi pusztán való itatásért 15 forintot fizettek, valamint arról is, miszerint a Ii. József-kori népesség-összeírás (1784–87) idején itt 2 ház – 1 család – 3 fő (1 nő) találtatott: zsellérek.

Új időszámítás a település életében az 1994. évi népszavazás volt, melynek eredményeként az 1994. december 11-én tartott önkormányzati választásokat követően Kulcs község közigazgatásilag különvált Rácalmás nagyközségtől. Ezt követően Kulcs önálló község.

Nevezetessége, hogy itt épült az első magyar közüzemű szélkerék: a kulcsi szélerőmű.